Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz):
4038 tegyenek, hogy mindazoktól a civil sz ervezetektől, illetve tulajdonosoktól, akiket méltatlan vádakkal illettek, elnézést kérnek. Mondhatnánk másképp is. Három éve van kormányon az MSZPSZDSZkormány, nagy lendülettel és nagy ígéretekkel vágtak neki a 4es metró tekintetében, de három évig a k ormány elmulasztotta ezt a törvényt beterjeszteni. Mondjuk ki: a kormány mulasztása okozza azt, hogy több mint másfélkét évet csúszott a metróberuházás elkezdése. Ugyanis mindaddig, amíg ezen törvényi hiányosság miatt nem lehetett a metrónak jogerős építé si engedélye, esély sem volt arra, hogy ezt a munkálatot elkezdjük. Jó, ha ezt rögtön az elején tisztázzuk. Mostanra rájöttek, találtak egyfajta megoldást, amit egyébként üdvözlendőnek tartok személy szerint én is. Ez a törvényjavaslat megpróbálja rendezni ezt a helyzetet. A célja fontos és támogatandó, azonban számos aggályt vet fel, ezeket már itt bizottsági kisebbségi vélemények ismertetése során is hallottuk. Az első ilyen például a közérdekűség megfogalmazása. Erre most idő hiányában, és azért, mert úg y láttam, hogy mind az SZDSZ, mind pedig az MSZPfrakció részéről van olyan szándék, van olyan ígéret, hogy egy ilyen, közérdekű célokról, közérdekű tevékenységekről szóló törvény megszülessen, erre most nem térnék ki. Azonban mindenképpen fontos, hogy eg y ilyen törvény kapcsán, azon túl, hogy ezt a közérdekű célt és megvalósíthatóságát biztosítsuk, az érintett tulajdonosokat és az érintett tulajdonosok szervezeteinek jogait is biztosítsuk. A törvényjavaslat szerint a felszín alatti közforgalmú vasút építé se fontos közérdekű tevékenységnek minősül, ezért az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles az igénybevételt. És mindezt a polgári törvénykönyv 108. §ának összhangjára hivatkozva teszi meg. Azért jó, ha megemlítjük, hogy az ingatlantulajdonos tűrési kötelezettségét nem lehet a Ptk. ezen paragrafusával indokolni. Ebben ugyanis nem igénybevételről, hanem csak kifejezetten időleges használatról beszél a polgári törvénykönyv, amelyre szükség, illetve vészhelyzetben kerülhet sor. Ez a tűrési kötelezettség nem vonatkoztatható arra az esetre, amikor az építtető beruházás keretében, előre kidolgozott tervek alapján építési tevékenységet kíván folytatni idegen ingatlanon. Tehát azért mindenképpen jó, ha ezt figyelembe vesszük akkor, amikor a Ptk.nak erre a pa ragrafusára kívánunk hivatkozni. Mondom még egyszer és leszögezem, hogy maga a cél fontos és támogatandó. (Vincze Lászlót a jegyzői székben Pettkó András váltja fel.) Tisztázni szükséges többek között a tulajdonosok jogait és lehetőségeit. Érthetetlen, hog y a tervezet szerint az igénybevételről például társasház esetén csak a közös képviselőt kell értesíteni. A javaslat azt mondja, hogy csak a társasházi közös képviselőt kell értesíteni. Az igényérvényesítés a tulajdonosokat, illetve lakásszövetkezet esetén a szövetkezetet illeti meg, így tehát az a megoldás, hogy elegendő a képviselő értesítése, kifejezetten jogszabályellenes, illetve ellehetetlenítené a tulajdonosok igényérvényesítési jogát. Ezen túlmenően közhiteles forrásból csak a tulajdonosok személye állapítható meg, a képviselő neve nem szerepel. Nem is beszélve arról, hogy a törvényjavaslat nem szabályozza, a közös képviselőnek hogyan kell értesíteni az ingatlantulajdonosokat. Mi van, ha ezt a közös képviselő mulasztásból, egyéni érdekből, rosszat ne m feltételezve, nem teszi meg? A törvényjavaslat erről nem szól, tehát ez kifejezetten csorbítja a tulajdonosok jogait. Továbbá szükségesnek tartjuk és ilyen irányú módosító javaslatokat fogunk benyújtani arra vonatkozóan, hogy a kártalanítás ne csak a has ználat korlátozására vagy az akadályozás esetére terjedjen ki. (20.10) Tóth Sándor képviselőtársam itt azt említette, hogy ez tulajdonjogi viszonyokat nem érint. Dehogynem! Nemcsak arról van szó, hogy egy jelenleg meglévő ingatlan használatát ellehetetlení tjük vagy akadályozzuke, de a jövőbeni fejlesztési lehetőségeit is. Azon az ingatlanon, amely alatt, mondjuk, 15 méter mélyen egy metró fog elmenni, soha nem lehet már például mélygarázst létesíteni. Tehát az ott élő ingatlantulajdonosok jövőbeni fejleszt ési lehetőségeit is
