Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH SÁNDOR, a gazdasági bizottság előadója:
4031 DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A metróhálózat bővítése több olya n szabályozási kérdést vetett fel, amelyeket a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításával szükséges rendezni. Ennek megfelelően a beterjesztett javaslat elsődleges célja annak a jogszabályi háttérnek a megteremtése, amelynek alkalmazásával lehetőv é válik ingatlanok igénybevétele országos és helyi közforgalmú, felszín alatti vasút, így például metró létesítése céljából. Ilyen szabályozás eddig nem volt, a korábbi metróépítések során ugyanis tulajdonjogi kérdések nem merültek fel. A mostani törvénymó dosítás megteremti a szükséges jogszabályi kereteket a tulajdonnak a felszín alatti vasút létesítése miatt bekövetkező korlátozásához. A tulajdon vertikális terjedelmének szabályozatlansága miatt a törvényjavaslat olyan megoldást tartalmaz, amely a Ptk.ba n meghatározott ráépítéshez hasonlóan egy kvázi, úgynevezett aláépítési jogot ad a felszín alatti vasút létesítőjének, hangsúlyozva, hogy a felszín alatti vasút létesítése fontos közérdekből történik. A módosítás mögött alapvetően az a meggondolás húzódik meg, hogy az ingatlan igénybevétele a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja, ezért az a tulajdonos számára nem is okoz hátrányt. Erre tekintettel a javaslat főszabályként csak az előzetes értesítési kötelezettséget, valamint az esetlegesen okozott károk megtérítésének követelményét írja elő. Arra az esetre pedig, amikor az ingatlan használata kivételesen a tulajdonjogot korlátozza, kötelező a kártérítés. Nem zárható ki azonban az az eset sem, hogy a felszín alatti vasút létesítése vagy üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben korlátozza, vagy azt végső soron akár lehetetlenné is teszi. Ebben az esetben a felszín alatti vasút létesítőjét megvásárlási kötelezettség terheli. Amennyiben az adásvétel feltételeiben a felek n em tudnak megegyezni, akkor a felszín alatti vasút létesítője az ingatlan kisajátítását kérheti, amelyet a mindenkor hatályos kisajátítási jogszabály alapján kell lefolytatni. A közérdekre tekintettel azonban a törvényjavaslat a bírósági eljárásra vonatkoz óan gyorsító rendelkezéseket fogalmaz meg. A közérdek hangsúlyozása mellett azonban az ingatlantulajdonos érdekét több garanciális elem is védi. Mik ezek? Az érintett ingatlanok jegyzékét országos közforgalmú vasút esetén miniszteri, helyi közforgalmú vasú t esetén önkormányzati rendeletben kell közzétenni. A rendelet közzétételét követően és az igénybevételt legalább harminc nappal megelőzően az ingatlan tulajdonosát tájékoztatni kell arról, hogy felszín alatti vasútlétesítési joggal terhelték meg az ingat lanát. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvénymódosítás megteremti az ingatlan felszín alatti vasút létesítése miatti igénybevételének lehetőségét. Ezzel összefüggésben szabályozza az esetlegesen felmerülő kártalanítás jogszabályi kereteit, gyors ítja a kisajátításra vonatkozó eljárást, ezáltal a metróépítésekhez egyértelmű jogi helyzetet teremt, és hozzájárul a kivitelezési idő lerövidüléséhez. E gondolatok jegyében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és a kormány t örekvéseit támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, államtitkár úr. Most a bizottsági álláspontok és az ott megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor , a napirendi ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Tóth Sándornak, a gazdasági bizottság előadójának. TÓTH SÁNDOR , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő pontosan elm ondta, hogy miről szól ez a törvényjavaslat. Én ebből a közérdekűség fogalmát emelném ki, hiszen számtalanszor találkoztunk már azzal a problémával, hogy egyes beruházások nagyon hosszú ideig képesek halódni, bizonyos érdekcsoportok, tulajdonosi körök ezt képesek megakadályozni. Gondoljunk csak a gyorsforgalmi úthálózat építésére vagy egy nyomvonal kijelölésére, egy Dunahídra. Az, hogy mi
