Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
3980 2005. november 1jei hatálybalépése is, amely időpontig meg kell teremteni minden közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásban a kellő összhangot. Ez a kötelezettség annak ellenére fennáll, hogy az előttünk fekv ő törvény által szabályozott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás csak úgynevezett háttérjogszabály, csak akkor kell alkalmazni, ha a most tárgyalt törvény másképp nem rendelkezik, viszont a terminológiai összhangot mindenképpen meg kell teremteni , illetőleg egyes rendelkezések elhagyhatók ebből a törvényből, egyes jogintézmények esetében pedig új megközelítést célszerű érvényesíteni. A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény egyes rendelkezései a közösségi versenyjog alkalmazásához kapcs olódóan szintén pontosításra szorulnak, így elérhető az a cél, hogy a magyar versenyjog közelítsen a közösségi versenyjoghoz. Végezetül az egész módosítás általános célja az előterjesztő szerint is - és meggyőződésünk, hogy a politikai élet minden szereplő je szerint , hogy a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényben szabályozott eljárások hatékonyabbá, ugyanakkor egyszerűbbé és átláthatóbbá váljanak. (11.10) Ha ezt a törvényt - mert azért szorul ez módosításokra, s a módosítási okokról és indoko król majd a részletes vita során kívánok szólni - a Magyar Országgyűlés elfogadja, akkor a Magyar Demokrata Fórum meggyőződése szerint nagy lépést teszünk annak érdekében, hogy azt a versenyhátrányt csökkentsük, amit jelen helyzetben és állapotban a magyar kis, közép- és - még egyszer mondom - nagyvállalatok elszenvednek az európai gazdasági piacon, valamint hogy a felzárkózás lehetőségét gyorsítsuk, ezért a Magyar Demokrata Fórum ezt a törvényt módosító javaslatok befogadása esetén a magyar gazdaság és a magyar vállalkozók érdekében támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak tízperces időkeretben, a ki írásban előzetesen jelezte felszólalási szándékát. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kilenc esztendővel ezelőtt lépett hatályba a most módosítás előtt álló, a tisztességtelen piaci magatartást szankcionáló törvény. Akko riban választókerületemből hoztam példákat, hogy mit várunk az új törvénytől, s most úgy látom, hogy a módosításra javasolt paragrafusok zöme közigazgatási természetű változás lesz, azaz a tisztességtelen piaci magatartással kapcsolatos lakossági panaszok orvoslása területén nem várható jelentősebb változás. Milyen panaszokkal szembesülnek a képviselők leggyakrabban, milyen panaszokkal találkozom a DunaTisza közén BácsKiskunban? Nagyon gyakoriak az olyan vásárlásra buzdító, kedvező hitelnyújtást kilátásba helyező ígéretek, amelyekről hamar kiderül, hogy egyáltalán nem kedvezőek, sőt megtévesztők voltak a hitelfolyósítás terheire vonatkozó információk. Ezzel rokon terület az is, hogy megtakarító jellegű életbiztosítást ígérnek biztosítóintézetek, majd egyk ét esztendő elteltével felsrófolják a számlavezetési költségeket, s nemhogy növekednének a biztosított megtakarításai, de még a befizetett összegektől is jelentősen elmaradnak. Általános az az elvárás, hogy a korábbiakhoz mérten a Gazdasági Versenyhivataln ak több jogosítványt kellene adni az egyre gyakrabban tapasztalható pénzintézeti visszaélések megfékezése érdekében. Egy ilyen változás nem kell érintse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a munkáját, hiszen esetünkben nem a pénzügyi ellenőrzést k ellene erősíteni, hanem a fogyasztók érdekvédelmét. Nincs olyan állami ellenőrző hatóság, amelyik a gazdasági társaságok kisebbségi tulajdonosainak az olyan jellegű érdeksérelmeivel foglalkozna, amelyek végső soron tisztességtelen piaci magatartásból szárm aznak. Az általános vélemény az, hogy a kisebbségi tulajdonosnak a gazdasági társaság közgyűlésén kellene keresnie az igazát, amire kisebbségi résztulajdona miatt
