Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
3922 Azt g ondolom, a közbeszerzési törvény azon pontosítása, amely az 5. § (9) bekezdésére vonatkozik, teljesen egyértelmű: a vállalati vállalkozásba adási szerződés Ptk. szerinti megfelelése itt alvállalkozókról beszél, ahol a vállalkozási szerződés eredmény elérés éről beszél, míg a megbízási szerződés a teljesítési segédet ismeri; ez itt helytelen megfogalmazás, ezért erre képviselőtársam módosító indítványt fog benyújtani. Visszatérve az építkezési tevékenységre: a kiviteli tervek készítése idáig is kötelező volt, az építési napló vezetése idáig is kötelező volt. Alapvetően olyan szerteágazó törvények születtek - és lehet, hogy ennek a szabályozásnak egy picit az egyszerűsítés irányába is kell hatnia , hogy a kivitelezők meg tudják tartani a törvényt. Korábban vol t egy 1978. évi szabályozás a Ptk.n kívül, amely csak az építési vállalkozási szerelési szerződésekre vonatkozott. Én felvetem a kormányzat részére, hogy elképzelhető, mint atipikus szerződési kategóriának, külön részletekbe menően is érdemes lenne az épí tési szerelési szerződés Ptk.n kívüli szabályozása is. Itt az anyagban szerepel, hogy kormányrendelet is foglalkozni fog az üggyel. A költségvetési bizottság tehát általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (19.30) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 88 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszö nöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja, de miközben ezt mondom, szólni szeretnék arról, hogy erősek a kétségeink, az aggodalmaink azzal kapcsolatban, hogy azt a hatást, amit a törvényjavaslat céloz, amiről a korábbiakban is szó esett, vélhetően sajnos nem fogja tudni kiváltani. Hiszen az általános indoklásban olyan dolgok vannak megfogalmazva célkitűzésként, hogy csökkenjen a munkavállalók kiszolgáltat ottsága, az építés pénzügyi morálja erősödjön, a korrekt, megbízható cégek kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, mivel igazságosabbá válik a közteherviselés s a többi; vagy amire miniszter úr utalt: versenyképessé tenni az építőipart. Nos, nagyon súlyos, nagyon komoly dilemma ma a magyar építőipar vonatkozásában, hogy a feketemunka érdemben olcsóbbá teszi az építkezést. Amiről előttem a költségvetési bizottság előadója is említést tett, az a 22es csapdája. Lehet az építőiparban komolyabb munkaügyi ellenőrzéseket gyakorolni. Lehet megszavazni a Házban ezt a törvényjavaslatot, ami néhány lépést tesz érdemben ebbe az irányba; ezekről szeretnék majd egy picit bővebben beszélni. De hogy ez nem versenyképesebbé fogja tenni az építőiparunkat, hanem valójában költségemel kedéssel, áremelkedéssel jár, az nagy valószínűséggel prognosztizálható. Valóban három törvény módosításáról van szó ebben a javaslatban: a munkaügyi ellenőrzésről, az épített környezet alakításáról és védelméről, illetve a közbeszerzési törvényről. Érdemi jogszabálymódosítást az épített környezet alakításáról és védelméről szóló ’97. évi LXXVIII. törvény módosítása, illetve kiegészítése, bővítése jelent, ahol az 58. §ban új bekezdésekkel egészíti ki a törvényjavaslat előkészítője a hatályos normaszöveget . Ezek azokra az adatokra irányulnak, amikkel szolgálni kell, amiket az építtetőnek mindenképpen rendelkezésre kell bocsátani, és itt ilyen dolgok vannak csupán felsorolva, mint az építtető neve, címe, adóazonosító száma; építtetés helyszíncíme, helyrajzi száma; kivitelező neve, címe, adóazonosító száma; kivitelezés jogosultságának külön jogszabály szerinti igazolása; és a d) pontban a felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr neve, címe, adóazonosító száma. Tehát újabb szigorúbban és törvényben elő írt adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik a törvényjavaslat alapján, aminek az a
