Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Lázár Mózes (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Újra ketyeg az adósságbomba” címmel - ELNÖK (Mandur László): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
40 tömegét állítják elő. Itt igen tisztelt képviselő úr most mindent mindennel összefüggésbe hozott. Ezek között körülbelül annyi a kapcsolat, hogy természetes számokat sorolt föl, és milliárdokat forintokkal keverve emlegetett. De szerencsére a hozzáértő szakemberek nagyon világosan látják, hogy milyen valójában az ország adóssága, és azt is látják, hogy ez az adósságállomány milyen gazdasági potenciálra vetül, ezért igen sajnálato s, hogy ön itt az 1990es helyzettel próbálja összehasonlítani a jelenlegit. Szerencsére, ezen lényegesen túl vagyunk, ma egy fejlett gazdaságú országról beszélhetünk. De hogy tényleg az adatoknál maradjak, mert ön arra kíváncsi, ahogy már az imént említet tem, az előző három évben, 2002 és 2004 között 3800 milliárd forinttal nőtt az ország adósságállománya. Ebből a 3800 milliárd forintból 1500 milliárd forintnyi esik 2002re, tehát a kormányváltás évére, és ebből a 2002es 1500 milliárdos növekményből 500 m illiárdot mindjárt arra kell elszámolni, hogy önök voltak szívesek az államháztartáson kívül kezelni olyan kiadásokat, amelyeket kultúrországokban az államháztartáson belül kezelnek. Ezt egyszeri módon el kellett számolni, de ehhez hozzájárul még 660 milli árd forint kamat is, amit önök szintén nem számoltak el. Ahogy látom, tisztelt képviselő úr adja össze a számokat, ennek örülök. Tehát itt eleve erről van szó, és ilyen módon lehet ezt megközelíteni, de egyébként igencsak sajnálatos módon kell megállapítan om, hogy ön megpróbálja ezt az adósságállományt az ország gazdasági helyzetétől eltérően értelmezni. Ugyanis maga az eladósodottság nem egy helytelen gazdaságpolitikának a következménye, hanem abból adódik, hogy a fejlődésnek azt az útját választjuk, amely lehetővé teszi azt, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz. Egyébként ebben nem vagyunk sikertelenek, az elmúlt három évben lényegesen nőtt a gazdaság potenciálja. Úgyhogy azt gondolom, érdemes lenne elgondolkodnia önnek is, igen tisztelt képviselő úr, és a tisztelt frakciónak is, hogy mennyire lehet hiteles az a párt, amelyik a valóságtól és az alapvető szakmai ismeretektől ennyire elrugaszkodott elemzéssel próbálja saját politikai elkötelezettségét demonstrálni, és úgy tűnik, hogy ezzel talán ön is val amilyen befutó helyre aspirál a Fidesz területi vagy országos listáján. (Balsay István: Figyelmeztesse, elnök úr!) Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem a tisztelt képviselő urat , hogy elfogadjae az államtitkár válaszát. Parancsoljon, öné a szó. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Igen tisztelt Államtitkár Úr! Önnek pedig azon kellene elgondolkodnia, hogy egy ilyen fontos kérdésre miért önt küldték ide válaszolni. Hogy a Fideszben hogyan alaku lnak a listák, azt bízza ránk, azt el tudjuk mi rendezni magunk is, nem kell az ön segítsége, még akkor is, ha ilyen felkészült szakemberről van szó. A Kádárrendszert említette a miniszterelnök úr itt nem olyan rég. Két ok miatt nekem is eszembe jutott a Kádárrendszer. A Kádárrendszerben volt divat az, hogy amit elkövettek a hatalom gyakorlói, azt próbálták folyamatosan másra kenni. Ebben teljesen paralel az önök működése. A másik, hogy folyamatosan az állam eladósodása révén tudták csak valahogy tartani a költségvetést. Ebben teljesen a Kádárrendszer köszön vissza. Hiába mond ön összehasonlító számokat, ebben a két dologban, azt gondolom, mindannyian egyetértünk. Az önkormányzatok most fogadják el a költségvetésüket, és az összes falu és város hitelfelv ételre kényszerül, az is az emberek pénze. Arra, hogy 100 milliárddal havonta miért nő az államadósság, egy megveszekedett szót nem válaszolt, államtitkár úr, csak folyamatosan a Fidesszel foglalkozott és nem a kérdéssel. (Az elnök a csengő megkocogtatásáv al jelzi az idő leteltét.)
