Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZABADOS ÁKOS (MSZP):
3823 az önkormányzatok két helyről is kaptak pénzt, egyrészt kapták az egészségbiztosítóból az egészségügyi ellátásokra vonatkozóan, másrészt emelt normatívát kaptak a szociális ágazatra vonatkozóan, és harmadrészt az adókból, például a súlyadóból is hagytunk természetesen a települési önkormányzatoknál nagyobb összeget. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem elégséges, azonban úgy gondoljuk - és ezt az irányt ve tte fel a Medgyessykormány , hogy feladathoz rendelten adjuk a támogatást és az összegeket az önkormányzatoknak. Ehelyütt szeretném megemlíteni azt is, hogy például az egyházi fenntartású szociális és egészségügyi intézmények vonatkozásában igen jelentős mértékű az a támogatás, a normatív alapú támogatás, amit ezek az intézmények kapnak. Az önkormányzati intézmények kapnak 100 százalékot ápolásigondozási tevékenység végzésére, az egyházi intézmények pedig 140 százalékos támogatást. Tehát erre a legkevésb é sem lehet azt mondani, hogy ez a kormányzat nem gondoskodik a finanszírozási forrásokról. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Szabados Ákos képviselő úrnak, MSZP. SZABAD OS ÁKOS (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt három évben a szociális ellátások területén számos lépést tettünk. A három év alatt több mint 8000 milliárd forinttal költött többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági fe ladataira. Eddigi lépéseinkkel azokon is segíteni kívántunk, akik a 2002 előtti években nem kaptak elegendő figyelmet. Megpróbáltunk a leginkább veszélyeztetett csoportokra összpontosítani, így bővítettük az ingyenes, illetve kedvezményes étkeztetésben, va lamint ingyenes tankönyvellátásban részesülő gyermekek körét. Míg 2002ben 3,5 milliárd, addig már 2003ban 7,5 milliárd forintot fordítottunk ezekre a feladatokra. Ez legalább 500 ezer gyermeket érintett. Természetesen tudjuk, hogy egy összetartó társadal omban nem csak egy rétegre kell gondolnunk, éppen ezért is tettünk annyi lépést a családi pótlék emeléséért, melyet minden gyermeket nevelő család megkaphat. Összességében a 2001. évhez képest 43 százalékkal emelkedett a családi pótlék összege, ami 61 mill iárd forint többletjuttatást jelent a gyermekes családok részére. A gyermeket vállaló családok kiemelt támogatására emeltük meg közel 50 százalékkal az anyasági támogatást. A jogszabályalkotás során igyekeztünk mindvégig előbbre helyezni a szegénységben él ő emberek, családok támogatására irányuló javaslatokat. (12.50) Figyelembe vettük, hogy a családok jelentős részének mekkora terhei halmozódtak fel az évek során, ezért indítottuk el az adósságkezelési szolgáltatást, mely idén áprilistól kezdve még magasab b szinten képes támogatást nyújtani az eladósodott családoknak. Azok érdekében, akik 1989 előtti hiteleikből adódóan kerültek adósságcsapdába, 1100 millió forintos hitelkonszolidációs programot indítottunk el. De hogy megelőzzük a problémát, ennek érdekébe n 2004ben bevezetésre került a normatív lakásfenntartási támogatás, melyre mindenki jogosult, aki az adott feltételeknek megfelel. A növekvő lakásrezsikiadások miatt 2005. január 1jétől úgy módosultak az ellátás feltételei, hogy szélesebb körben és nagy obb összegben kaphassanak támogatást. Itt kell megemlíteni, hogy a Fészekrakóprogrammal olyan lakáspolitikát indítottunk el, mellyel a korábbinál szélesebb rétegekre kiterjedő támogatást tudtunk biztosítani. Azok, akik számára a lakbér terhei nehezen elvi selhetőek, lakbértámogatást kaphatnak. Azoknak a fiataloknak, akiknek első lakásuk megszerzése gondot okoz, adhat segítséget az otthonteremtési támogatás. Ahogyan azt a szociális tárca államtitkára mondta a legutóbbi vitanapon, a lakásvásárlás megkönnyítés e és az elérhető árú bérlakáspiac kialakulása a foglalkoztatás növeléséhez szükséges mobilitásnak is elengedhetetlen feltétele. Tudjuk tehát, hogy ezzel összefüggő probléma a munkahely kérdése is. Ezért adtunk kedvezményeket azoknak a munkaadóknak, akik ko rábban tartósan munkanélkülieket,
