Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3791 kulturálisan is megújítani képes ország lesze itt, ezen a helyen, vagy pedig szétesik, és valóban csak lakosságról, állampolgárokról és adófizetőkr ől költségvetési tételeket látunke magunk előtt. Ez az, amit érdemes meggyőződésünk szerint ma számba venni. E tekintetben mi úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt három év nem jól és nem jót cselekedett; nem kétségbe vonva egyes miniszterek, államtitkárok, sőt egyes képviselők jó szándékát. De mint tudják, a pokolba vezető út is ezzel a bizonyos jó szándékkal van kikövezve. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ képviselőcsoportja jelezte, hogy a vezérszónoklatra rendelkezésre álló időkeretben két képviselő kívánja a frakció álláspontját ismertetni. Elsőként megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak. GUSZTOS PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, el nök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Feszült figyelemmel hallgattam Pokorni Zoltán képviselő úrnak az üres fecsegésről és a tények egymáshoz való viszonyáról elmondott szavait. És eszembe jutott, oktatáspolitikáról fogok beszélni jórészt, hiszen liberális mi niszter vezeti az oktatási tárcát, és a liberális frakció különösen fontosnak tartja, hogy erről a területről beszéljen; szóval, ha ennek a tárcának a működéséről kezdek gondolkodni, és az üres fecsegés és a tények és a számok egymáshoz való viszonyára jó példát szeretnék keresni, akkor eszembe jut az, hogy a tárca egyik első intézkedése az volt, illetve az új kormány egyik első intézkedése az volt, hogy az Országimázs Központ majd ötmilliárdos költségvetését a gyermekétkeztetési támogatás rászorultsági elv en való kiterjesztésére fordította (Taps a kormánypárti padsorokban.) , mindezt valamikor a kormányzása első hónapjában tette. Nagy érdeklődéssel figyeltem azt is, amikor Pokorni Zoltán Kazinczyt idézve a nem jót és nem jól cselekvő mostani kormánytöbbséget mezőgazdasági munkára buzdította, bár persze jó ellenzéki képviselőként kétségbe vonta azt is, hogy akár erre alkalmasak lennének a mostani kormánypárti képviselők, és így rögtön megértettem a nem jót és nem jól szavak után, hogy vajon miért mondta azt Or bán Viktor néhány hónappal ezelőtt, hogy talán a mai világban inkább agronómus vagy traktoros lehetne belőle, ellentétben a nyolcvanas évekkel. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Az oktatáspolitika, ahogy azt Arató Gergely államtitkár úr is elmondta, kettős meghatározottságban, kettős determinációval folyik a kormányzati ciklusban; egy markáns liberális éle van a magyar oktatáspolitikának, és egy markáns baloldali jellege is van. Itt a közös nevező elsősorban az esélyek növelése, ha tetszik, az esélyeg yenlőtlenségek csökkentése, kiküszöbölése. (10.20) Ebben a hozzászólásban megpróbálok mind a közoktatási, mind pedig a felsőoktatási területen végrehajtott változtatások tekintetében azokra a lépésekre koncentráln i, amelyek ezekbe az irányokba mutattak, vállalva mindazokat a vitákat, amelyek például a liberális oktatási miniszter és a liberális frakció által szorgalmazott, a magyar oktatás poroszos rendszerét némiképp fellazító liberálisabb pedagógiai elvek mellett , illetve körül alakulnak ki. Hiszen ha visszaemlékezünk a közoktatási törvény ciklus eleji módosítására, amelyet Arató államtitkár úr is érintett hozzászólásában, annak az egyik első lényeges vagy legfontosabb vitapontja pontosan ez az úgynevezett kompete nciaalapú oktatás, a készségek fejlesztése. A készségek fejlesztésének nagyobb szerepe volt, amely egy nagyon fontos modern pedagógiai gondolat. Sajnálatos, hogy Magyarországon ilyen komoly politikai természetű vitákat váltott ez ki a liberáliskonzervatív dimenzióban. Hiszen nagyon fontos, hogy az oktatási rendszerben részt vevő diákok… - mindig oktatási rendszerről, struktúrákról vitatkozunk, és két dolgot hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi van azokkal a fiatalokkal, akik résztvevői, alanyai, tárgyai - nem is tudom, hogy kell mondani - ennek az oktatási rendszernek, illetve, hogy maga az oktatási rendszer a társadalom szövetén belül milyen szerepet kell betöltsön.
