Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter:
3780 segítségével már kellő prioritást kapott az egészségügy a parlamentben. Remélem, egyszer a megoldások oldalán is ugyanilyen bőven lesznek javaslatok. Tisztelt Országgyűlés! A 20 02. évi kormányváltáskor két szempont volt irányadó a munkánk megkezdésekor. Az első az elfogadott kormányprogram egészségügyi fejezetének megvalósítása, a második az átvett egészségügyi ellátórendszer feszültségeinek enyhítése. A 2002. év sajnos lényegébe n a tűzoltással telt el. Nem lehetett mást tenni az első száz nap programjában: a társadalombiztosítás és az egészségügyi ellátórendszer akut gondjait kellett orvosolni. Az egészségügyi közkiadások 2002. évi eredeti, vagyis a polgári kormány által beterjes ztett költségvetése az egészségügyi közkiadásokat 629 milliárd forintban határozta meg. Ezt kellett még ugyanebben az évben mintegy 110 milliárd forinttal kiegészíteni. Ez emelkedett a 2003. évi költségvetésben 910 milliárdra, és ez az összeg ebben az évbe n már 980 milliárd. Ez azt jelenti, hogy három év alatt több mint 1000 milliárd forint többletforrás került az egészségügybe. Az ellenzéki képviselők közül bizonyára sokan mondják, hogy még ez is kevés. Azt kell mondani, hogy igazuk van. Ennél sokkal több forrást is betehettünk volna az egészségügybe. A gond csak az, hogy az elosztható források nem növekedtek olyan mértékben, hogy ez újabb 100 milliárd forint emelést tett volna lehetővé. Megjegyzem azonban, hogy az eddigi politikai vitanapok elsősorban a ki adási oldalról szóltak, és ritkábban beszéltünk a bevételek, a közteherviselés alakulásáról. Azt hiszem, mindenkinek el kell jutnia ahhoz a felismeréshez, hogy az egészségügy rendbetétele nem jelentheti csupán a kiadási oldal növekedését anélkül, hogy a be vételi oldalt ne rendeznénk össze. Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyi rendszerbe bekerült többletforrások döntő részét 2002 szeptemberében az 50 százalékos béremelések fedezetére használtuk föl. Ez differenciált béremelés volt, amely egyben azt is jele ntette, hogy az orvosok jelentős körében például a béremelés megközelítette a 100 százalékot. Ennek jelentőségét akkor látjuk, ha összehasonlítjuk az Európai Unió tíz csatlakozott országát. 2001ben az utolsó helyen álltunk a bérek tekintetében, mára már c sak Málta, Szlovénia és Ciprus előz meg bennünket. Ez a béremelés nem volt halasztható, és enélkül biztosan a jelenleginél sokkal nagyobb feszültségek alakultak volna ki az egészségügyben. Ez tette lehetővé, hogy több mint 4 ezer ápoló visszatért az egészs égügybe, és jelen pillanatban, ha feszültségek árán is, de az egészségügyi ellátórendszer működőképességét biztosítani tudjuk. Szintén nem volt halasztható az egészségügyi intézmények felhalmozott adósságának a konszolidációja sem. A konszolidációs program ban részt vevő mintegy 30 intézmény döntő többsége sikerrel vette az akadályt, és ennek következtében nagy részüknél lehetőség volt arra, hogy az eredeti programnak megfelelően egyéb célokra felhasználhassák a konszolidációs hitelként nyújtott támogatási ö sszegeket. Régi igényt teljesítettünk akkor is, amikor pályázatot írtunk ki az intézmények komfortjának javítására, a döntően vizesblokkok felújítását jelentő milliárdokra bizony nagy szükségük volt a kórházaknak. A polgári kormánytól egy lyukas gyógyszerk asszát örököltünk, és még 2002ben több mint 50 milliárd forint többletforrást kellett biztosítanunk ahhoz, hogy a lakosság gyógyszerellátását semmi se veszélyeztesse. Ugyanakkor meg kellett állítanunk a gyógyszerkiadások dinamikus emelkedését, hiszen 2002ben még csak 153 milliárd volt a gyógyszerkassza tervezett kiadása, amely mára a duplájára növekedett. 2004ben átlagosan 15 százalékkal csökkentettük a gyógyszerárakat, a kormány azonban tisztában volt azzal, hogy tartós eredmény csak akkor születhet, ha a gyógyszerellátás főszereplőivel tartósan sikerül megállapodni. Ez a konszenzus létrejött, a hároméves szerződést a kormány és a gyártók aláírták. Ezenkívül be kellett vezetnünk a jogszabályok területén az eurokonform társadalombiztosítás támogatási rend szerét, mely teljesen átlátható és nyilvános módon folytatja le a gyógyszerek befogadását. Határozottan kijelenthetem önöknek, hogy a gyógyszerellátás területén a gyártók és a forgalmazók jogos törekvéseit is elismerő, szilárd, időálló rendszert alakítottu nk ki.
