Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. BOZÓKI ANDRÁS, a nemzeti kulturális örökség minisztere:
3777 képviselőcsoportjának 36 perc, az MDF képviselőcsoportjának pedig 33 perc áll rendelkezésére; a független képviselők 3 percben ismertethetik álláspontjukat. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : T isztelt Országgyűlés! Mielőtt megkezdenénk a politikai vitát, egy technikai hiba következtében rossz sorrendben kerültek elém a papírok. Annak a fontos formális kötelezettségemnek nem tettem eleget, hogy nem nyitottam meg a mai ülést, úgyhogy, ha megengedi k, akkor ezt megteszem. Természetesen köszöntöm mindannyiukat és az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 35. ülésnapját megnyitom. Szokásainknak megfelelően bejelentem, hogy az ülés vezetésében Béki Gabriella és Pettkó András jegyzők lesznek segítségemre. (B éki Gabriella elfoglalja a jegyzői széket.) Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány nyilatkozatára kerül sor a politikai vita keretében, összesen 40 perces időkeretben, amelyet Bozóki András, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma minisztere, Rácz Jenő e gészségügyi miniszter, Korózs Lajos szociális és családügyekért felelős államtitkár, Arató Gergely oktatási minisztériumi államtitkár, Mesterházy Attila ifjúsági ügyekért felelős államtitkár ismertet. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Bozóki A ndrás úrnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma miniszterének. DR. BOZÓKI ANDRÁS , a nemzeti kulturális örökség minisztere : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A rendszerváltást követő években a magyar kultúra a tönkrement állam és a még kialakulatlan piac közé szorult. Ez a helyzet szükségképpen rosszat tett a kultúrpolitikának, nemcsak hazánkban, hanem az egész térségben. Az alakuló piacgazdaság szereplői nem rendelkeztek, és sokan ma sem rendelkeznek mecénás tudattal, mer t nem érezték és nem érzik, hogy a versenyt és annak a minőségét a legnagyobb mértékben éppen az ország kulturális állapota szavatolja. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának létrehozásával az előző kormányzat, tehát még az Orbánkormányzat ráirányí totta a figyelmet a terület válságos helyzetére - helyesen tette. Az 19982002 közötti kultúrpolitika gazdasági alapjait azonban a korábbi szocialistaszabad demokrata kormányzat eredményei teremtették meg. Az Orbánkormány kihasználta a lehetőségeket, töb bek között felépült a Nemzeti Színház, és létrejött a Millenáris Park. A kulturális tárca kormányváltás utáni vezetői azonban ezekből az előnyökből sajnálatos módon már kevésbé részesülhettek, a kiadások nyomán a pénz elfogyott. Ráadásul ebből a megcsappan t forrásból kellett és kell mind a mai napig finanszírozni az előző kormány által vállalt kötelezettségeket, a korábbi álmokat. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egyéni jólét és a verseny között azért nincs ellentmondás, mert a kettő között a társadalmi esély teremt kapcsolatot, és ezt a kultúra biztosítja. A kultúra ugyanis összekapcsolja a verseny és az esély követelményeit. A kultúra, az egész magyar társadalom, de tágabb értelemben az egész nemzet kultúrájának a támogatása nélkül az esélyteremtés nem lehet séges. A kultúra egyszerre minőség és lehetőség. A versenyképességet és a jólétet, a szociális biztonságot egyaránt a kultúrából merítjük. Ugyanis kultúra nélkül nem létezik sem a versenyhez szükséges minőség, sem pedig a felzárkózáshoz szükséges szolidari tás és tudás. A kultúra támogatása ezért jelent távlati befektetést mindenki számára. Ha valaki nem tudná, a kultúra a legnagyobb üzlet. Mindezek jegyében a következőkben megpróbálom összefoglalni az elmúlt három évben a kulturális területen elért főbb ere dményeinket, természetesen a teljesség igénye nélkül. Elsőként kell említenem a magyar audiovizuális ipar reformjának meghatározó jelentőségű lépéseként, hogy 2004ben a Magyar Országgyűlés a képviselők teljes egyetértésével elfogadta a mozgóképről szóló t örvényt. 2004 júniusában létrejött a Filmiroda, és ami a legfontosabb, a 2004ben bemutatott filmek száma számottevő mértékben meghaladta a korábbiakat.
