Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3747 értékesíti, akinek éppen akarja. Az illetéktör vény módosításával az ajándékozás és az adásvétel a programban részt vevők számára illetékmentessé válik, a személyi jövedelemadó törvény módosításával az eladásból származó bevétel nem képezne adóalapot. A társadalombiztosítási jogszabály módosításával a támogatott időszak alatt a társadalombiztosítási hozzájárulást támogatásból lehet finanszírozni központi átutalással. A támogató hozzászólásban elhangzott, hogyha ezeket a jogszabályi lehetőségeket biztosítjuk, az segíti a programban való részvételt. Így n emcsak a gazdálkodók korösszetétele javul, hanem csökken a műveletlen földterületek száma - hiszen tudjuk, nagyon sok idős ember nem tudja megművelni a földjét , javulhat a gazdaságos birtokméret is. Ez így együttesen a versenyképesség növekedését jelenth eti. A bizottsági ülésen “a birtokméret növekedése” kijelentés azonban komoly vitát indukált. Volt olyan képviselő, aki egyenesen a családi és kisgazdaságok tönkretételét szolgáló kisajátítási törvénynek nevezte a tervezetet, mások a gazdatársadalommal val ó egyeztetésre hívták fel a figyelmet, nehogy újabb tüntetéseket indukáljon a javaslat elfogadása. Mindezekre azonban megfelelő választ kaptak, ugyanis megemlítésre került, hogy a “földért életjáradék” programban valóban az államhoz került a föld, de ebben a programban a résztvevő maga dönti el, kinek adja át vagy adja el a gazdaságát, gyermekének, unokaöccsének, szomszédjának vagy bármelyik falubelinek, akit ő megtisztel azzal, hogy továbbvigye a gazdaságot. S itt nemcsak a földjéről van szó, hanem az egés z gazdaságról, amit legalább tíz évig a birtokba vevőnek meg kell tartania. A program valószínűleg az e törvénytervezetben szereplő változtatások nélkül is működne, olyan jelentős az agrárgazdaság különböző részéből érkező támogatás - ezt a beterjesztés el mondta , tehát a tervezet előkészítése során is megvolt az egyeztetés, és ezután is mindenkivel egyeztet a törvényelőkészítés. E megnyugtató válaszok után jelentős többséggel mondott igent a költségvetési és pénzügyi bizottság. Köszönöm a meghallgatást. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak. DR. HORVÁTH JÁNOS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága valóban megtárgyalta az előttünk lévő törvényjavaslatot. Gazdag János képviselő úr jelentette a bizottságban lefolyt vita tónusát, és magamra ösmertem, amikor mondta, hogy bizony élénk vita volt, és volt, a ki azzal gyanúsította ezt a törvényjavaslatot, hogy további mezőgazdasági méretnövekedés a szándéka, és mintegy mézesmadzagként ajánl a gazdáknak ösztönzést, amelynek az eredménye - mert az számít , hogy a birtokegységek Magyarországon nagyobbak lesznek. Ezzel lehet érvelni, sokan érveltek és fognak érvelni, hogy ez egy üdvös, kívánatos fejlemény. Erről volt szó a bizottsági ülésen. Különösen én magam érveltem a bizottságban, hogy az optimális üzemméret sokféle lehet, sok optimum van, sok optima van, optim ális üzemméret lehet a 40 hektár vagy a 400 hektár vagy a 4 hektár, bármilyen számot kihúzhatunk a kalapból vagy a mellényzsebből. Mindaddig azonban, ameddig egy olyan törvényjavaslatot méricskélünk és mérlegelünk, amely ezeket a kedvezményeket nyújtja, az ért, hogy az üzemméret nagyobb legyen, és a kedvezmények valóban kedvezményesek legyenek - meg tetszik bocsátani, hogy a mézesmadzag szót használom: illetékmentesség, persze, hogy az; az adóalapból való mentesítés, aztán a nyugdíj igénybevétele , persze, ezek olyan dolgok, amelyeket a gazdák, különösen az idősödő, öregedő családok vagy személyek megfontolnak. Ugyanakkor a bizottságban az is elhangzott, néhányan - bár kisebbségben maradtunk - azt hoztuk elő, hogy a törvényhozó, a kormány feladata az, hogy M agyarországon a mezőgazdaságból minél több ember jól megéljen. Ezen az úton persze ott szerepel az a közgazdasági és mezőgazdasági
