Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VÁRI GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3727 Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kettőperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Vári Gyula képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. Képviselő úré a szó. VÁRI GYULA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánknak a NATOban, illetve az Európai Unióban fennálló tagságából adódó kötelezettségei nek folyamatos végrehajtásához és a tagállamokban kiépülő egységes, határokon átnyúló rendszerekbe való megfelelő integrációjához a vonatkozó jogszabályok folyamatos felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. t örvény elfogadása óta több alkalommal is módosult. A jelenlegi szabályozásra vonatkozó javaslat elsősorban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az államok együttműködéséből származó előnyökhöz juttatják a Magyar Köztársaságot a szükséges jogszabályi há ttér megteremtésével. A törvényjavaslattal érintett főbb módosításokról hadd szóljak egypár szót! A NATOtagsággal összefüggő kötelezettségek teljesítése az ország légterének igénybevételével, illetve a légvédelmi célú szolgálatot ellátó állami légi jármű vek repüléseivel kapcsolatos szabályozás módosítását igényli. A NATO műveleti alárendeltségű, légvédelmi, készenléti elfogó légi járművek alkalmazásához Magyarország és a többi NATOtagállam vonatkozásában is meg kell teremteni a légvédelmi feladatok végre hajtását és a légi közlekedés biztonságát egyaránt szolgáló szabályozást. A kormány e tárgyban született határozata alapján a módosítási javaslat a magyar légtér igénybevételét, az állami légi járművek alkalmazását és a légiforgalmi szolgálatok működését é rintő rendelkezéseket tartalmaz. A légtérrendészeti feladatok pedig a NATO által meghatározott szabályok értelmében a honvédelmi miniszter hatáskörét képezik. A módosítások másik fontos körét a BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtér jövőbeli fejlesztéséhe z szükséges jogszabályi háttér megteremtése indokolja. A repülőtér forgalmában az elkövetkezendő időszakban ugyanis jelentős forgalombővülés várható. A jelenleg üzemelő 2A, illetve 2B terminálok mára elérték kapacitásuk maximumát, s a felújított és hamaros an átadásra kerülő első terminál is a jelenlegi utasszám növekedési ütemét figyelembe véve maximum 34 évre oldja meg a kapacitásproblémákat. Nehézséget okoz továbbá, hogy a jelenleg működő terminálok építészetileg nem felelnek meg a repülőtéri üzemeltetés aktuális követelményeinek, nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony a kereskedelmileg hasznosítható terület aránya. Mindezek alapján BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtéren az elkövetkezendő években elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Ennek finanszírozásához azonban a rendelkezésre álló forrásokon túlmenően új pénzügyi konstrukció, nevezetesen a magántőke bevonása látszik a legmegfelelőbbnek. Ezzel megteremtődhet a versenyhelyzetnek való megfelelés és a fejlesztéshez szükséges források felhasználásának optimalizálása is. Ezt szolgálja a légiközlekedési törvény azon módosítása, amelynek értelmében az állam kizárólagos tulajdonát képező BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtér működtetése kikerül a koncesszióról szóló 199 1. évi XVI. törvény hatálya alól. Így az ágazati törvény sem tartalmaz majd a jövőben koncessziós szabályokat. Ez a változás elengedhetetlenné teszi a kizárólagos állami tulajdon körének pontos meghatározását, mivel a hatályos szabályozás szerinti definíci ó nem elegendő annak megállapítására, hogy BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtér vagyonából mi tartozik kizárólagos állami tulajdonba. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis a repülőtér teljes vagyontömege az állam kizárólagos tulajdonát képezi. Mivel a hat ályos szabályok alapján BudapestFerihegyi nemzetközi repülőtér vonatkozásában minden érintett földterület, ingó és ingatlan vagyon kizárólagosan állami tulajdon, a szabályozásnak mind a működtetés, mind pedig a fejlesztés tekintetében hátrányos hatásai le hetnek. Ezért szükséges, hogy a módosítással kikerüljenek a kizárólagos állami tulajdoni körből a repülőtérhez tartozó ingóságok.
