Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
3712 Mekkora is ez a vagyon? Ilyen horder ejű döntés esetén - finoman fogalmazok - illetlenségnek tartom az előterjesztő részéről, hogy semmilyen adatot, semmilyen hatástanulmányt nem mellékelt a törvényjavaslathoz. A képviselők szakértő munkatársaik segítségével kényszerülnek pótolni ezt a mulasz tást, és ennek a munkának is vannak figyelmeztető, a közfigyelemre számot tartó eredményei. Az egyik ilyen kutatási vagy szakmai vizsgálódás eredménye, hogy az önkormányzatok vagyona az elmúlt években évente több száz milliárd forinttal növekedett, de enne k a növekménynek a döntő része nem valós vagyonnövekmény, hanem a növekmény a korábban alacsony áron értékelt ingatlanok reális árszínvonalon történő számbavételéből adódott. (14.50) Ez a folyamat az elmúlt években - igazolják vissza a vizsgálódások - erős ödött, azaz alapos a gyanú, hogy még sok százezer ingatlan nyilvántartási értéke irreálisan alacsony áron szerepel az önkormányzatok vagyonmérlegében, azaz a vagyon átadása is csak hasonlóan alacsony, irreális értéken történhet meg. Az előterjesztésben nem szerepel például olyan követelmény, hogy a vagyonkezelői jog átadását meg kell előzze legalább két értékbecslő cég vagyonértékelése. Megfontolandónak tartom egy ilyen minimális felelősségi előírás beépítését a törvénytervezetbe. A másik, amire szeretném f ölhívni a figyelmet: nem szerepel a törvénytervezetben időkorlát. Akár száz esztendőre is vagyonkezelésbe lehetne adni önkormányzati vagyont, ami parttalanná tenné az önkormányzati vagyon kivonását a közösségi ellenőrzés köréből. Legalább minden választási ciklusban egyszer meg kellene vizsgálni a vagyonkezelés indokoltságát. Általában az az ellenvetés az önkormányzatok részéről egy ilyen értelmű időkorlát bevezetésére, hogy ez alkotmányellenesen korlátozná az önkormányzatok vagyonkezelési szabadságát. Erre pedig azt lehet felelni, hogy nem kötelező az önkormányzati vagyont kezelésbe adni; vagy feltételek árán adhatnak kezelésbe önkormányzati vagyont, azaz időkorlátok elfogadásával, vagy maradna a jelenlegi helyzet. Az időkorlát beépítése szakértőink szerint azért is szükséges, mert az infláció az önkormányzati vagyont is folyamatosan átértékeli. A törvénytervezet csak azt követeli meg a vagyonkezelőtől, hogy az átadás idejében megállapított folyóáras értéket szolgáltassa vissza az önkormányzat részére, holot t 1015 esztendő alatt ez a folyóáras érték távolról sem elegendő az eredeti érték pótlására. Abban egyetértek mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők felszólalásával, Csabai Lászlóné fogalmazta úgy, hogy egy meglévő helyzetet rendez ez a törvény javaslat, de ezeket a megállapításokat legyenek kedvesek majd beépíteni a döntésükbe. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Ismételt hozzászólásra megadom a szót Mikes Éva képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MIKES ÉVA (Fidesz) : K öszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés néhány kérdéséhez szeretnék még röviden véleményt fűzni. Az államháztartási törvény módosítása is része ennek a csomagnak. Az államháztartási törvény módosítása első pillanatban könnyebbnek tűnik, hiszen feles törvény, ehhez nem kell olyan teljes egyetértést megteremteni, mint az Ötv. módosításához. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a tárgyalt ügyek nem kapják meg a kétharmados támogatást, akkor azt gondolom, az Áht. módos ításával önmagában véve nem érdemes foglalkoznunk, hiszen egy szakasz kivételével a vagyonkezelői jog létesítésének, a szerződés tartalmának, kötelezettségeknek és jogosultságoknak a kérdéskörével foglalkozik. Föl kell hogy hívjam azonban arra a figyelmet, hogy az Áht. kiegészítése kapcsán egy olyan rendelkezés kerülne bele, hogy az önkormányzat vagyongazdálkodásának az Áht.ban nem szabályozott kérdéseit külön törvény szabályozza. Nyilvánvaló, hogy ez is olyan kérdés, amin el kell
