Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3688 majd hivatalos munkavállalók lesznek az alkalmi munkavállalói könyv segítségével. És mint ahogy itt elhangzot t az egyik felszólalásban, mindazok az úgynevezett foglalkoztatók, akiknél tavasszal megjelenik a szomszéd, hogy lemetsszee fát vagy esetleg valaki összehasogassa a tűzifát, és nem az alkalmi munkavállalói könyvvel jelentik be ezt a munkavégzést, akkor ők elvileg szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el, és rájuk majd a törvény szigorával sújtanak le - ahogy itt már hallottuk is - 400 ezer forintos munkaügyi bírság keretében. Megmosolyogtató, amikor tudjuk, hogy a bajok gyökere, forrása mennyire másh ol keresendő. Hol is keresendő a bajok forrása? Mint említettem, statisztikai adatok tükrözik, és a munkanélküliek növekvő létszáma is erősíti, hogy úgy tűnik, mintha Magyarországon meglenne az a munkanélkülilétszám, amellyel a mezőgazdaságban jelentkező időszaki munkaerőigényt pótolni lehetne. De sajnálatos módon ez nem így van. Például a BorsodAbaúj megyei Kondó községből négyheti hirdetés után egyetlenegy alkalmi munkavállaló nem jelentkezett BácsKiskun megyébe meggyet szedni, holott a nyilvántartott felnőtt lakosság 80 százaléka munkanélküli; Ózdról, ahol polgármesteri segítséggel, óriási szervezéssel nagy nehezen egy hétre hat személy jelentkezett munkavállalásra - szőlőterületen kellett , és a harmadik nap után visszavonultak, azt mondták, ők ezt n em csinálják. Igaz, hozzáteszem, olyan, az idő és némi alkohol következtében megviselt emberek érkeztek, akik valószínű, hogy ezt a kemény fizikai munkát tényleg nem tudták ellátni. De miért is van, hogy nem is mozdulnak efelé a magyar munkavállalók? Azért , mert önök például a száz lépés keretében is gyakorlatilag a családi pótlékot minden feltétel nélkül alanyi jogosultságúvá teszik. Gyakorlatilag ugyanezt tették a gyes és a gyed rendszerével. Magyarországon egy érdekes helyzet alakult ki: egy bizonyos rét eg számára a három, négy, öt gyermek vállalása a megélhetést biztosítja, más típusú családoknál azonban a három, négy, öt gyermek vállalása éppen a tönkremenetelt biztosítja. Természetesen a statisztikai adatokból általam jelzett azon réteg, amely egyáltal án hadra fogható lenne az alkalmi munkavállalás keretében, ezen belül a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás keretében, a megélhetésnek az egyszerűbb formáját választja, és önök minden ösztönzést még meg is adnak ehhez a most részben és a száz lépés program ja keretében átalakítandó szociális ellátási rendszer megváltoztatásával. Tehát mi az alapvető probléma? Hiába csökkentik a közteherjegy nagyságát a magyar munkavállalók részére, hiába növelik meg kétszáz napos felső határra az egy évben alkalmi munkaválla lásban eltölthető napok számát, ha az alapvető lépés nem történik meg: a munkába állás. Nyugodtan leszögezhetem tapasztalataim alapján, és ezt egész Magyarország tekintetében mondom, hogy Magyarországon változatlanul nincs hadra fogható kétkezi munkaerő a mezőgazdaságban. Ez egyébként nem meglepő, nincs ilyen hadra fogható munkaerő Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. Ott nem is gondolkoznak azon, hogy a saját állampolgárságú munkanélkülijük elmenjen a mezőgazdaságba alkalmi munkavállalásra. Hogyan oldották meg a kérdést? Úgy, hogy azt mondták, mivel az Unió nem szabályozza a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás feltételrendszerét, korlátlanul engedik, sőt ösztökélik őket, hogy külföldi, ez esetben döntő mértékben keleteurópa i országokból fogadják és várják az alkalmi munkavállalókat. Spanyolország és Olaszország pedig ÉszakAfrikából gyakorlatilag korlátlanul engedi be a kétkezi alkalmi munkavállalókat. Ennek fényében nyújtottuk be most már éppen két évvel ezelőtt az alkalmi munkavállalás feltételeit szabályozó törvényünket, amit meglepő módon több bizottság egyhangú szavazattal támogatott, magyarul, a szocialista, szabad demokrata képviselők is egyhangú szavazatukkal támogatták, de azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, ez a törvénytervezetünk két éve nem tudott idevergődni a plenáris ülésterembe, azért, mert volt és van olyan miniszter - Burány Sándor akkori és Csizmár Gábor jelenlegi , akinek sikerült mindenkor megakadályozni, hogy ebből az elképzelésből törvény legyen.
