Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3668 folytatódik, hogy akkor még mindig a következő három hónapra ígér egy most már lényegesen al acsonyabb összegű és már segélynek nevezett, úgynevezett álláskeresési segélyt mint támogatást. Erre mondhatják képviselőtársaim, hogy ez a három hónap igazán szűk. Ezzel kapcsolatban azonban az a helyzet, hogy szerintem, nagyon helyesen a törvény különbsé get tesz életkor szerint is érintettek között, és azt mondja, ha az érintett munkanélküli már közel van a nyugdíjhoz - mint ahogy korábban volt egy ilyen nyugdíj előtti munkanélküliellátásunk , ha megfelelő mennyiségű szolgálati idővel már rendelkezik a megelőző életszakaszokban, akkor ez a segély akár a nyugdíjazásának a pillanatáig is eltarthat, illetve, ha az 50. életévét betöltötte, de még nincs annyira közel a nyugdíjhoz, akkor 180 napra hosszabbodik ennek az időintervalluma. Amikor Mádi László képvi selőtársam itt próbált rávilágítani, hogy tömegek járnak rosszul ezzel az átrendezéssel, akkor ő elsősorban a tartós munkanélkülieket említette. Az én számításaim szerint ez a segély nem lényegesen különbözik attól, ami jelenleg volt hatályos, hiszen jelen leg a még élő jogszabályunkban a minimálnyugdíj 90 százalékában van meghatározva az ellátás, a számításaim szerint 22 230 forint, most pedig, az új szisztémában a minimálbér 40 százaléka lesz az ellátás, ami 22 800 forint, tehát mintegy ötszáz forintos, té nyleg nem jelentős, de tulajdonképpen még egy kis emelkedés is várható ezen a területen. Egyébként pedig azt gondolom, hogy jó néhányan, akik valahol keresetük, megelőző életútjuk alapján közbül helyezkednek el, lehet, hogy kevesebb ellátást fognak kapni, hiszen a főszabály az, hogy megelőző kereset 65 százaléka helyett 60 százalék lesz, amit figyelembe vehetünk a már említett minimum és maximum határok között, tehát 34 ezer és 68 ezer forint között. Hogy milyen lesz a várható hatása, azt azért is nehéz jós olni, amit mondtam, hogy nem ezen az egy tételen, nem ezen az egyetlen szegmensen múlik, hogy valóban több ember talále munkát, hanem sokkal inkább a gazdaság állapotán. Nagyonnagyon röviden néhány szóban, mondatban szeretnék a másik három törvénnyel is foglalkozni. Azt gondolom, az alkalmi munkavállalói könyv továbbfejlesztése történik meg. Ez a törvényünk '97 óta van életben, és megint csak az a jó szándék vezérelte már annak idején, hogy próbáljuk meg kifehéríteni azokat a foglalkoztatásokat, amelyek ú gy időlegesen felmerülnek, és valójában mindig is a feketegazdaságban helyezkedtek el. Ennek éppen a munkavállalók szempontjából lenne óriási a jelentősége, hiszen az az ember, aki feketén dolgozik, mindannyian tudjuk, iszonyúan kiszolgáltatott, nemcsak sz olgálati időt nem szerez, de egészségbiztosítása sincs, következésképp egy baleset vagy egy betegség esetén nem kap majd táppénzt, vagy nem lesz jogosult kórházi ellátásra. Tehát mindenképpen érdemes abban az irányban törnünk a fejünket, hogyan lehet ezt a területét az életnek egy kicsit fehéríteni, egy kicsit tisztává tenni; ezzel a közteherjeggyel, amelynek a továbbfejlesztéséről is szó van a törvényben, talán lehet. Én magam is örültem volna, ha kapunk háttérszámításokat, hatáselemzést, hogy mi is történ t itt ezen a téren az elmúlt nyolc év alatt, információim szerint alig 1520 ezer ilyen könyv működik; gondolom, majd a vitában erről még lehet beszélni. Ami a felnőttképzést illeti, itt is az az egyértelmű jó szándék vezeti a törvénymódosítást, hogy próbá ljunk meg odafigyelni a képzésre fordított pénzek hasznosulására, hiszen tényleg meglehetősen nagy forrásokat fordítunk felnőttképzésre, miközben legendák keringenek arról, hogy ki mindenki már az ötödik, hatodik szakmáját is megszerezve nem tud elhelyezke dni a munkaerőpiacon. (11.30) Éppen ezért szemléletben egy nagyon jelentős áttörést jelent, hogy a törvénybe belefogalmazódik, hogy a képzőknek kötelezettsége a foglalkoztatást biztosítani, ami természetesen nemcsak rajtuk múlik, hiszen megrendelésre dolgo znak javarészt, és a megrendelő is elállhat. Éppen ezért valami közös felelősségben érdemes gondolkozni. Ezenkívül felötlött bennem, hogy az a gondolat, hogy a sikeres vizsga is feltétele a képzésnek, akár diszfunkcionális lehet, hiszen lehet, hogy ilyen m ódon könnyebben kapnak meg sikeres igazolványt a képzők részéről. De azt gondolom, ezek is olyan tételek, amin még lehet az általános vitában, illetve a részletes vitában tovább dolgozni.
