Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3661 olyan folyamaton haladnak keresztül, amely az ő versenypozicionális helyzetüket segíti képzési, egyéb más folyamatokon keresztül. A munkára való ösztönzést meggyőződésem szerint fokozni kell, ez pedig az állásk eresési támogatások működtetésén keresztül és a majdani álláskeresési támogatásból kiesők esetében az álláskeresési segély biztosításán keresztül is fokozható. Azt hiszem, hogy ezek azok a támogatási rendszerek, amelyek különféle bónuszokkal ellátva nem el lentmondásos helyzeteket teremtenek, hiszen ha valaki él azzal a bónuszával, hogy a járadék folyósításának időszakában elhelyezkedik és a hátralévő összeg felét igénybe veszi, akkor az nyilván elveszíti azt a jogosultságát, ami arról szól, hogy hogyan és m iképpen tud a későbbiekben visszajönni, tehát neki új alapot kell teremteni arra, hogy újólag a munkaügyi ellátórendszerekbe vissza tudjon jönni. Ezért megfontolt lépésként kell kezelni azt, hogyan és miképpen él a lehetőségeivel. De a lehetőségek tekintet ében sokkal inkább arról szeretnék szólni, ami a szakmai felkészültség és a munkaerőpiac igényeinek az összefüggésrendszerében helyezhető el. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon a felnőttképzés tekintetében nem felhőtlen ez a viszonyrendszer. A szakmai ké pzések tekintetében a munkáltatói érdekképviseleti szervezetek vagy épp köztestületek bizonyos értelemben azt fogalmazzák meg, hogy a képzésben részt vevők nem minden tekintetben felelnek meg az ő elvárásaiknak. Nyilván tehát érdemes és célszerű a tekinte tben gondolkodni, hogy ezt a fajta szinkronitást hogyan lehet a legerősebbé tenni, hogyan és miképpen kell bevonni ezeket a köztestületeket, a gazdálkodói érdekképviseleti szervezeteket annak érdekében, hogy a felnőttképzés vonatkozásában is a munkaerőpia cnak való egyértelmű megfelelés jellemezze a képzés rendszerét. A másik oldalról nézve az érdemlegességet megteremteni arra, hogy a munkaügyi ellátórendszerekben jelen lévők a felnőttképzésben motiváltak legyenek részt venni. Nyilván ez csak akkor fogható meg, ha a keresetpótló támogatás, juttatás összege elégséges ahhoz, hogy kellő motivációs alapot teremtsen. Nem véletlenszerű, hogy itt a minimálbér 60 százalékos nagyságrendjében fogalmazzuk meg ennek a keresetpótló támogatásnak az összegét, ami közel 10 ezer forinttal több, mint a korábbiakban volt. És aki nem kap adott esetben álláskeresési támogatást, az ő esetében is mérlegelési jog alapján adható ez az összegszerűség. Az álláskeresési támogatásról néhány gondolatot. A legfontosabb az, hogy mindenki ab ba a helyzetbe kerüljön, hogy egyrészt tisztes ellátásban részesüljön, hiszen biztosítási alapon is működik a rendszer, másrészt pedig olyan háttérrel, motivációs háttérrel ruházkodjék fel, amely minél hamarabb a rendszerek elhagyását alakítja ki. Négy éve n belül minimum 365 nap munkaviszony megléte szükségszerű, 1 járadéknap juttatásához 5 nap munkaviszonynak kell lennie ahhoz, hogy valaki jogosultságot szerezzen. Minimum 73, maximum 270 nap az az időtartam, amit el lehet tölteni a munkaügyi regiszterben. A korábbi átlagkereset 60 százaléka, és mint ahogy említettem, minimum a minimálbér 60 százaléka, maximum a minimálbér 120 százaléka az az összeg, amelyik jellemzi az ellátás összegét. A legfontosabb, hogy az ellátás időszakában, magyarul az álláskeresési támogatás időszakában, ha van mód rá, akkor az állás feltárását tegyük meg, ha nincs, akkor a helyzetbe hozást alapozzuk meg. Azt gondolom, hogy ezt megfelelő módon elősegíti a felnőttképzési törvény keretei között hozott intézkedések sokasága. A munkaerőp iachoz való igazodás tekintetében már néhány gondolatot megfogalmaztam, ezért inkább arról beszélnék, hogy a felnőttképzési normatíva átalakítási rendszere hogyan és miképpen működne elképzelésünk szerint. Nyilván úgy, hogy a hátrányos helyzetű rétegek tek intetében még exponáltabb támogatási rendszert alakít ki. Példaként az 50 év felettiek esetében a második szakma ingyenessége megfogható, de természetesen ennek alapvető feltétele az, hogy legyen garantált munkahely. Fontos, hogy a szomszédos államokban él ő magyarok versenyképes tudásának megszerzését segítő támogatás akár a képzés, akár a technikai feltételrendszerek szemszögéből nézve adottá válik. A Munkaerőpiaci Alap felnőttképzési keretének 5 százaléka erre rendelkezésre áll.
