Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (Mandur László): - MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3657 A felnőttképzésről szóló 2001. évi törvény módosításánál több szó a szomszéd országokban élő magyarság helyzetéről, a rendelkezésre álló alap maximum 5 százalékának erre a célra történő felhasználásáról szólt, és ezt egyértelműen és örömmel támogatta a bizottság. Végezetül a prémiumévek programmal kapcsolatban a verseny szférára történő kiterjesztést a pozitív tapasztalatok alapján, a kedvező fogadtatás nyomvonalán egyértelműen támogattuk, és az így prognosztizálható gazdasági teher 2007ben, 2008ban nem haladja meg az utolsó, 2009es évben sem a 4 milliárd forintot, teh át a költségvetés számára ez elviselhető teher. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Így ennek a támogatása is a költségvetési bizottság többségi, 15ös szavazatával megvalósult. Elnök Úr! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padso rokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményeket Mádi László, a Fidesz képviselője ismerteti. Parancsoljon, öné a szó. MÁDI LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ugyan fontosak a költségvetési szempontok, de ugyanakkor az emberek, a magyar emberek, és különösen a munkanélküliséggel veszélyeztetett emberek érdeke a legfontosabb, azt gondolom, ennek a törvénynek a szempontjából. Én mag am mintegy húsz vitában vettem részt ennek a törvénynek a megalkotásakor - a '91. évi IV. törvényről van szó , és egyébként borzasztóan változik állandóan ez a törvény, ebből fakadóan nagyon nehéz hozzá igazodni. Ez a törvénymódosítás, azt gondolom, egy j ó szándékú, de rendkívül nagy kárt okozó törvénymódosítás, és ez volt a bizottsági vélemény is. A szakemberek, a makroökonómiával foglalkozó szakemberek egyébként a munkanélküliségnek három típusát különböztetik meg, a ciklikus, a súrlódásos és a strukturá lis munkanélküliséget. A strukturális az, amikor bizonyos ágazatok leépülnek, és amiatt keletkezik munkanélküliség. A ciklikus, amikor a gazdaság konjunktúrában, dekonjunktúrában van, és abból fakad a munkanélküliség. A súrlódásos pedig az, amikor az ember eknek egy minimális időre van szükségük ahhoz, hogy újra el tudjanak helyezkedni, még egy jól menő, jól prosperáló gazdaságban is. Ez az egész eszközrendszer erre a harmadik, tehát a súrlódásos munkanélküliségre van kitalálva, arra, hogy van bőven munkahel y, csak néhány hét, egykét hónap szükséges ahhoz, hogy valaki megtalálja a neki megfelelő munkahelyet. Ez egy fejlett és prosperáló országban így van. Magyarország nem ilyen ország. Én SzabolcsSzatmárBereg megyében lakom, és amikor ott ültek a BorsodAb aújZemplén megyei képviselők, a HajdúBihar megyei képviselők, a Békés megyei képviselők az ellenzéki padsorokban, akkor bizony elmondhatták, ott nálunk nem egykét hétre munkanélküli valaki, és nem dúskálhat az állásajánlatokban, hogy tényleg csak a munk ára való ösztönzés hiányozna ahhoz, hogy elhelyezkedjen. Ott nincsenek munkahelyek! Tehát ez valójában abban a térségben egyértelműen azzal jár, hogy három hónap után drasztikusan visszaesik a jövedelmük. És nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hanem azér t, mert nincs munkahely! És nem tudom, végiggondoltáke ennek az állítólag szociálisan érzékeny kormánypárti oldalnak a képviselői a szociális problémákat ebből fakadóan. Ha nincsenek erre válaszok, óriási problémákat fog okozni, és nemhogy javítana, hanem ront a helyzeten, ugyanis nem az ösztönzés hiányzik, a munkára való ösztönzés, hanem a munkahely hiányzik, és ez a törvényjavaslat semmilyen szinten nem ad erre választ, hogy több munkahely legyen, és az emberek el tudjanak helyezkedni rövid időn belül. A míg ez nincsen meg, addig ez az egész eszközrendszer nem ad, hanem elvesz. Elvesz azoktól az emberektől, akik nehéz helyzetben vannak, ugyan dolgozni szeretnének, de egyszerűen képtelenség munkát találniuk. Egyébként mögé kéne tenni a közlekedési lehetőség eket, látjuk, hogy
