Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - KARAKAS JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
3652 Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ism ertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Karakas Jánosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó. KARAKAS JÁNOS , a mezőgazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mezőgazdasá gi bizottság a múlt héten tárgyalta az indítványt, és örömmel tapasztalta, hogy a korábbi ellenőrző albizottsági üléseken felvetett kérdéseket, amit a mezőgazdasági speciális foglalkoztatással kapcsolatban vetettünk fel, méltányolta a minisztérium, és befo galmazásra került ebbe az anyagba is. A bizottsági ülésen szó volt még arról, nagymértékben segítheti az előterjesztésben szereplő rendelkezés, hogy kifehéredjen az agráriumban is a foglalkoztatás. Ugyanakkor felvetettük, és kértük azt is a minisztériumtól , hogy a jövőben, a későbbi munkák során is célszerű lenne a foglalkoztatottaknál a közteherjegy meghatározásakor a profittermelő képesség, illetve a munkaerőigényesség belefogalmazása. (10.00) Mire mondjuk ezt? A mezőgazdaságban eléggé alacsony a profit, nagyon sok harmadik országbelit, elsősorban erdélyit foglalkoztat. Össze se lehet hasonlítani az itt megtermelt profitot, mondjuk, az építőiparral. Ugyanakkor az is tény, hogy a korábbi uniós országokban is valamilyen formában preferálják közvetett módon az alkalmi munkavállalást, legyen ez uniós országbeli vagy harmadik országbeli. Jellemző arányt mondanék: Németországban például durván 13 ezer forint egy mezőgazdasági alkalmi munkás napi bére, és durván felefele arányban megosztva a foglalkoztató és a f oglalkoztatott 13001400 forintot fizet utána. Ez természetesen megjelenik a mezőgazdasági termék árában is mint költség, és ha nálunk ez a költség magasabb, akkor ez is hátrányt jelenthet a termelő részére. Mindezek felvetése mellett is a mezőgazdasági bi zottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja, és megvitatásra javasolja az előterjesztett anyagot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig a foglalkoztatási bizot tság ülésén elhangzott álláspontok és kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Elsőként megadom a szót Juhászné Lévai Katalinnak, a bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancsoljon! DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság a négy törvényjavaslatot együttesen vitatta meg, hisz nyilvánvalóan azt vizsgáltuk, hogy a kormány szándékát a foglalkoztatáspolitikájának megfelelően hog yan szolgálja feltételrendszerében ez a négy törvényjavaslat. Úgy állapíthattuk meg, hogy gyakorlatilag az ellenzék részéről - jóllehet voltak észrevételek - összességében különösebben nagy ellenvélemény nem volt azokkal a célokkal kapcsolatban, amelyeket a törvényjavaslatok tartalmaznak. Hisz a foglalkoztatási törvény esetében 12 igen, 8 tartózkodás és 1 nem szavazat volt; a felnőttképzési törvény esetében és a prémiuméveknél 12 igen és 8 tartózkodás; illetve az alkalmi munkavállalói könyvnél szintén 12 ig en, 8 tartózkodás és 1 nem szavazat volt. Ez is azt mutatja, hogy alapjaiban, pártállástól függetlenül egyetértünk azokkal a szándékokkal, amelyek a törvénymódosításokban megjelennek. A többségi álláspontban kiemelkedőnek tartottuk a munkanélküliellátásró l szóló törvény módosításában annak az intenzív álláskeresésre buzdító támogatásnak a bevezetését, amely nagyon helyesen arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy munka nélkül maradva az első perctől kezdve, még az aktív szakaszukban, a munkaügyi központok hat hatós támogatásával minél hamarabb újra el tudjanak helyezkedni. Ehhez a támogatás mértéke is olyan módon javul, amely valóban abban teszi érdekeltté a munkavállalót, hogy ő maga is mindent megtegyen annak érdekében, hogy
