Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3508 412 forinthoz jutott, a jövőben majd csak 11 ezerhez fog (Dr. Áder János: Bizony!) ; a kétgyermekes család eddig 25 207 forinthoz jutott, a jövőben pedig 24 ezerhez fog; a háromgyerekes család eddig 43 011 forinthoz jutott, a jövőben pedig 42 ezerhez fog. Itt van a kezemben az a táblázat (Felmutat egy iratot.) , ami ezt meglehetősen jól mutatja. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! A legrászorultabb családok bizony nem jobban járnak, hanem rosszabbul. Bár a törvények még n em érkeztek meg a Ház elé, még lehet javítani rajta, bizonyára, ahogy ez eddig is történt, a miniszterek meg is próbálják korrigálni, javítani a miniszterelnök elhamarkodott bejelentéseit. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az ön kormányszóvivője bejelentette, ho gy bevezetnek egy új, 4 százalékos adót. Hogy pontosan mire és mennyit, azt még önök sem tudják, mert vitatkoznak rajta, csak az biztos, hogy 4 százalékos lesz és lesz. Aztán kiderült, hogy a kormánykoalícióban ehhez talán nincs is meg a kellő többség, his zen a kormány nem egyeztetett róla. Úgyhogy lehet, hogy mégsem lesz? Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az ön átgondolatlan lépéseinek az eredményét, ha az elmúlt egy hónap összes lépését végigszámoljuk, akkor ma már egyértelműen összegezhetjük: ezek eredményekén t az emberek nem jobban járnak, hanem rosszabbul. Ahova ön lép, tisztelt miniszterelnök úr, ott a családok zsebében pénz nem marad. Ön beszél, az emberek pedig fizetnek - persze akkor, hogyha majd a kormánykoalíció képviselői és a miniszterek nem korrigáln ak, nem csinálják legalább részben vissza azt, amit a miniszterelnök elkezdett. De ha az emberek zsebében ennyi zűrzavar után nem lesz több, jó esetben legfeljebb egy kicsivel kevesebb, mint eddig, akkor mire jó ez az egész? A költségvetés reménytelen hely zetének az eltitkolására, vagy arra, hogy a miniszterelnök újból és újból szerepelhessen? Az emberben sokszor az az érzés alakul ki, hogy inkább az utóbbira. Pedig hát már a gyerekeknek is tanítják, hogy ezt így nem érdemes. A miniszterelnök, mármint Medgy essy Péter annak idején azzal nyerte meg a szocialistáknak és a szabad demokratáknak is a választásokat, hogy azt ígérte, hogy ami eddig jól működött, azt nem szünteti meg, abból nem vesz el, ahhoz csak hozzátesz, a gyerekek után járó adókedvezményhez vagy éppen a diákhitelhez, a Széchenyitervhez. Gyurcsány Ferenc mindent másként csinál, ő mindent egészen másként akar csinálni, mint eddig. Gondoljanak csak vissza önök is, tisztelt képviselőtársaim, Mekk Elek meséire: ő volt az, aki a házat is fordítva kezd te építeni, hogy minden másként legyen, mint addig volt. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mekk mester meséjét a figyelmébe ajánlva ajánlom önnek, hogy nem kell ennyit remekelni, elég, ami bevált, abból nem kell elvenni, csak egy kicsit hozzátenni. Önöknek pedig , tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, szintén ajánlom a figyelmükbe Mekk mester meséit, mert azoknak az a tanulsága, hogy a mesebeli falu úgy járt, hogy Mekk mester remekelt, és a végén elszelelt. Nehogy önök is így járjanak (Az elnök a csengő megkocog tatásával jelzi az idő leteltét.) : Gyurcsány Ferenc elszelel, önök pedig maradnak a pácban. (Taps és derültség az ellenzék és a függetlenek soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : A kormány részéről megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. Miniszte r úr! DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr fölszólalásában tett felsorolásokkal némi probléma van: a képviselő úr elfeledkezett arról, és nyilván nem véletle nül, hogy azok az alapállítások, amelyek az ön által felhozott példáknál az igazságosabb és arányosabb közteherviselés érdekében szükséges változtatásokat jelentik, azok nem nagyon voltak megcáfolva sem az ön mostani hozzászólásában, sem az összes eddigi e llenzéki vagy más személyek által tett kritikai megnyilatkozásokban.
