Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
3505 részükre is lehetővé tennénk az új szakma ingyenes megszerzését, azt hiszem, hogy nagy lépést tennénk a társadalmi igazságosság felé. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok s oraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kuncze Gábor frakcióvezető urat illeti a szó, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a francia nép szavazással szeretném kezdeni, egyetértve egyébként a miniszterelnök úr megközelítésével. Világosnak kell lennie, hogy az egységesülő Európának, az egységesülő, értékeiben közös, egyébként pedig erős gazdaságot akaró, és ezen keresztül népeinek boldogulásá t elősegítő Európának egész egyszerűen nincs alternatívája. Ez akkor is igaz, ha lesznek országok, amelyek esetleg elutasítják az Európai Unió alkotmányát. De visszatérve a hét végi szavazásra: nemet mondtak az alkotmányra. De vajon nemet mondtake az euró pai gondolatra? Teljesen egyértelmű, hogy nem erről szólt ez a szavazás. Az európai gondolat él, létezik, és meggyőződésünk, hogy egyre erősebb lesz majd a jövőben. (13.50) Ettől kezdve kétfelé választanám a mondanivalómat, mert van egyszer egy kérdés, hogy mi most a jogi helyzet, hogy elutasították tegnap Franciaországban az alkotmányt, és egy másik kérdés persze, hogy ennek milyen politikai következményei lehetnek. Ami a jogi helyzetet illeti: ott nincs különösebb probléma, his zen a nizzai szerződés él, létezik, ennek a tegnapi döntésnek az lesz a következménye, hogy érvényben marad majd; ez szabályozza jelenleg az Európai Unió együttműködési kereteit, feltételeit, ezért ez az együttműködés lehetséges lesz, noha természetesen az alkotmány mást tartalmazott volna. Ilyen jogi probléma tehát most aktuálisan nem keletkezett. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a politikai helyzetről, illetve a lehetséges politikai következményekről sem természetesen, hiszen lehet, hogy ez a szavazás mo st befolyásolja a következő népszavazásokat, és lehet, hogy ehhez hasonló döntés születhet, ami nem lenne jó, hiszen végül is a kívánatos eredmény az lenne, ha az Európai Unió lehetséges legtöbb tagállama támogatná az új alkotmányt. Lehetséges kö vetkezmény lesz viszont, hogy ezt követően nagyon megnehezedik az Európai Unió bővítése, márpedig épp a gondolat szellemében az kívánatos lenne. Lehetséges politikai következmény lesz, hogy nehezebb lesz majd megállapodni a pénzügyi perspektívában, és enne k az lehet persze egy következménye, hogy a nemrég csatlakozott országok számára kevesebb támogatás juthat majd. Ennek a döntésnek a következményeként, és ez is egy politikai következmény, két fő veszélyt lehet látni: az egyik a befelé fordulás, a másik pe dig a populizmus előtérbe kerülése. Világosan kell látni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a tegnapi nemleges szavazás nem irányult ellenünk, nem irányult az újonnan csatlakozott tíz ország ellen, annak részben más okai is voltak. Ugyanakkor azonban a tegna pi nemleges szavazásból a jövőre nézve természetesen következtetéseket kell levonnunk, és a liberális párt nagyon határozottan azt az átfogó következtetést szándékozik levonni, hogy még többet kell tenni annak érdekében, hogy az európai gondolat általánoss á váljon, és még többet kell tenni annak érdekében, hogy az európai együttműködés egyre szorosabb legyen, mert ahogy említettem, egész egyszerűen az egységesülő Európának nincs alternatívája számunkra, csak együtt lehetünk versenyképesek a világban. Egyébk ént éppen erről szól a lisszaboni folyamat, ahogy Vastagh képviselőtársam erre már hivatkozott. Nagyon érdekeltek vagyunk a folyamat erősítésében, hiszen az szól valójában a gazdasági felemelkedésről, a hosszú távú, stabil növekedésről, és ezen keresztül t ermészetesen az
