Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Mandur László): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
3500 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban befejeztük a szakképzés fejlesztési stratégiájának kidolgozására irányuló munkát. Ennek a munkának az eredményét egy kiadványban foglaltuk össze. (Felmutatja.) Ennek a kiadványnak a lapjain megtalálhatók a 2013ig terjedő időszak nagy, átfogó intézmény- é s rendszerátalakítási feladatai is, és természetesen megtalálhatóak mindazok a lépések, amelyek már nagyon rövid távon, a következő hónapokban bevezetve éreztetik majd hatásukat már 2005 második felében és 2006ban. Örömmel tájékoztatom önöket, hogy a sza kképzés átalakításáról azt mondja a Kereskedelmi és Iparkamara, hogy tizenöt év után paradigmaváltás történt végre. Azt mondja a szakképző iskolák igazgatóinak éppen mai konferenciája, hogy most először látnak arra érdemi lehetőséget, hogy a szakképzés kit örjön abból a szerepből, amelyben az elmúlt tizenöt évben volt, hogy tudniillik az oktatásügy mostohagyerekeként volt kénytelen létezni. Ezek nagyon fontos dolgok, mert azok, akiknek a számára a legfontosabb a munka világa és a szakképzés világa, az ő szám ukra tehát a szakképzés fejlesztési stratégiája egy támogatott stratégiává vált. Köszönöm nekik. Azt remélem, hogy a közös, velük együtt végzett munka olyan sikeres átalakítást fog eredményezni, amelynek közvetlen haszna az emberek tudásában, képességében, jobb munkájában és jobb fizetésében fog majd megmutatkozni a következő években. Miről is szól egypár pontban mindaz, amiről ez a stratégia és benne a következő egykét év tennivalói szólnak? 1. Először is talá n a legfontosabb, hogy a szakképzést, annak tartalmát, annak irányítását, felügyeletét közelebb kell vinni a munka világához. Hiszen nem önmagáért képzünk; azért képzünk, hogy a vállalatoknak, az intézményeknek olyan szakképzett, alkalmazkodni képes, élete végéig tanulni vágyó és tudó fiatalok álljanak rendelkezésre, akiknek lesz majd állásuk, és lesz majd jól fizető állásuk. Azaz a szakképzés egész rendszerén belül a munkaerőpiac oldaláról kell inkább vezényelni a folyamatokat, mintsem az oktatási piac old aláról. Ezért növekszik meg a tanulószerződések szerepe, ezért alakítjuk át a teljes képzési jegyzéket, és ezért támogatjuk például az átlagnál jobban a hiányszakmák képzését. Mert nem általában kell szakma, nem általában kell szakképesítés! Olyan szakma é s olyan szakképesítés kell, amellyel el lehet helyezkedni, amelyre várnak a munkaadók. 2. Át szeretnénk alakítani a képzés tartalmát is és szerkezetét is. Először is olyan modulrendszerű képzés lesz, amelyben a különböző ismeretanyagokat, most már az életh osszig való tanulás folyamatában, más szakképesítés megszerzésében is fel lehet használni. Mert kétháromnégy szakmája lesz majd a következő időszak, a következő évek munkavállalóinak, és bizony nem kell minden szakmát elölről kezdeni, hiszen a rokon szak mák alapképesítése, az alapképzettség már megvan. Erről fog majd szólni az a képzési kártya, amelyet be fogunk vezetni, és amely élete végéig el fogja majd kísérni a munkásokat, életük végéig el fogja majd kísérni a képzésben részt vevőket. Határozottan a munkaerőpiac igényeire kívánunk akkor válaszolni, amikor a szakmacsoportonkénti specifikációban már az alapképzési időszakban növeljük a gyakorlati képzés szerepét a 9. és a 10. osztályban. Hogy a közismereti tantárgyak mellett ott legyen már a 141516 év es korban is az az alapképzéscsomag, amely ugyan nem egy szakmára, hanem több szakmára, a szükséges képességek elsajátítására nagyobb és jobb alkalmasságot fog majd teremteni. 3. Át kívánjuk alakítani a képző intézmények szerkezetét és működését. A mai nag yon tagolt intézményrendszerben a regionálisan integrált szakképzési központok létrehozását kezdjük meg, mintegy 22t az első körben még idén, összesen mintegy 5060at. Ennek egy részét az Európai Unió forrásaiból finanszírozva, idén mintegy 16ot, a fenn maradó hatot pedig saját nemzeti költségvetési forrásainkból, illetve a Munkaerőpiaci Alapból. Ez azt jelenti, hogy egy régióban nagyobb és pontosabb szakosodás, munkamegosztás mellett, jobban felszerelt intézményekben, jobb feltételek között működő szakk épzésnek lehet majd helyet adni. Mindeközben átalakítjuk a vizsgakövetelményeket, átalakítjuk a képzési folyamat belső minőségét, bevezetve a minőségellenőrzés különböző rendszerét és fokozatait.
