Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Mandur László): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
3498 Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, “Az Európai Unió és Magya rország a francia népszavazás után” címmel. Miniszterelnök úr, parancsoljon, öné a szó. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A francia polgárok a tegnapi napon számottevő többséggel nemet mondtak az Európai Unió alkotmányos szerződésére. Ezen döntés következményei teljes pontossággal ma még nem megjósolhatóak. Ugyanakkor az azért jól látszik, hogy minden bizonnyal nincsen igazuk azoknak, akik úgy gondolják, hogy a római szerződés 1957es hatálybalépés e óta épülő európai ház a francia nemmel most összeomlott. De gyanítom, hogy azoknak sincsen igazuk, akik meghúzzák a vállukat, és azt mondják, hogy: de kérem szépen, az Európai Unió jogi pillérei ezt követően is képesek tartani ezt a nagyon bonyolult, tör ténelmi, politikai, gazdasági, kulturális felépítményt, nem lesz kihatása a jövőre a francia népszavazásnak. (13.10) Nem értenék egyet azzal a vélekedéssel, akik azzal nyugtatgatják magukat, hogy kérem szépen, nem történt más, mint a francia belpolitika sz okásos csatározásaiban most elvérzett egy olyan ügy, amelynek nem elsősorban belpolitikai, hanem európai közös vonatkozásai vannak. Azt gondolom, érdemes végiggondolni, mi vezetett oda, hogy az Európai Unió egyik alapító nemzete, az európai gondolat egyik leghitelesebb és legmarkánsabb képviselője, Franciaország nem volt képes polgárai többségének támogatását megszerezni az alkotmány ratifikálásához. Semmiképpen nem szeretnék a kérdés elől elmenekülni. Nem javasolnám magunknak, hogy próbáljunk csak technika i válaszokat adni arra, hogy mi történt, mert azt hiszem, hogy sajnos hosszabb távú és mélyebb következményei lehetnek ennek a nemnek, mint ezt túlnyomó többségünk szeretné, és, tegyük hozzá, mint ami esetleg Magyarországnak érdekében áll. Négy okot hadd s oroljak fel, amely szerepet játszhatott a francia belpolitikán túli okok között a népszavazás sikertelenségében. Az első, hogy az Európai Unió milliók második világháború után kitapintható és naponta megélt békevágyára, a francianémet kiegyezés támogatásá ra, egy új, szabad, demokratikus Európa megalapítására irányult. Az emberek a hétköznapjaikban, az utcán, a munkahelyen egy ilyen Európai Unióhoz az '50es években támogatást adtak. Milliók ügye volt az új Európa megteremtése. Nem lehet nem észrevenni, hog y ez a hajtóerő, a szabad és békében élő Európa, a két nagy történelmi nemzet kiegyezésének vágyától hajtott Európa mint eszmény önmagában ma már nem elegendő nagyon sokak számára, hogy támogatást nyújtson az Európai Unió alkotmányos szerződéséhez. Azok a hajtóerők, amelyek ott voltak, és kitapinthatóak voltak milliók lelkében és cselekvésében csaknem 50 évvel ezelőtt, ezek a hajtóerők kimerültek. És ezeket a hajtóerőket a mai napig nem sikerült pótolni olyan intenzitással, ahogy most üzenik nekünk a franci a polgárok, hogy kellett volna. A második, hogy nagyon sokak számára az Európai Unió nem más, mint a brüsszeli bürokrácia és adminisztráció. Nem voltunk képesek megteremteni azt a közös meggyőződést, hogy az Európai Unió nem más, mint mi magunk is, hogy az adminisztráció nem egyenlő a politikával, nem egyenlő azokkal az értékekkel, amelyeket az Európai Unió országai közösen vallanak. A nemben egészen biztosan ott van a bürokratikus Európa elutasítása, de azt hiszem, hogy nincs ott az eleven, élő, dinamikus, hagyományos értékeihez kötődő és azt követő Európa elutasítása. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
