Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3476 viszont nincs benne, de nem is lehet benne, mert az sokkal inkább a 2005. é v problémája, bár 2004ben indult. Az első kérdéskör, amit meg kell említeni - ami talán a biztos jelentésében is a leghangsúlyosabb kérdés, a biztos úr expozéjában mindenképpen a leghangsúlyosabb volt , az magának a kisebbségi joganyagnak az átalakítása, újraformálása, a kisebbségi törvény és a választási szabályok újjáalkotása. Hosszas viták után eljutott ez a kérdéskör az Országgyűlés elé, az általános vitát befejeztük, a részletes vitára várunk. A törvény körüli hosszú csendnek talán annyi eredménye le sz, hogy érlelődik a törvény és a politikai erők valamilyen szinten konszenzusra jutnak ezekben a kérdésekben. Ez lenne a legfontosabb, a biztos is arra figyelmeztetett minket, hogy nem lehet a jelenlegi szabályok szerint 2006ban kisebbségi választásokat tartani. Ezt eddig sokan vitatták, mert valószínűleg elsiklottak afölött, hogy az alkotmányt 2002 végén megváltoztattuk. Azon két szakasz közül, amelyek korábban bent voltak az alkotmányban, ma már csak az egyik él, a 68. § és annak alpontjai, ez a szakasz pedig úgy rendelkezik, hogy helyi és országos önkormányzatot a kisebbségi közösséghez tartozók hozhatnak létre. Nincs már bent a törvényben az ominózus 70. §, amelyik nem túl logikusan és talán a 68. §sal szembe menve azt rögzítette, hogy a kisebbségi vá lasztáson minden magyar állampolgárnak aktív és passzív választójoga van. Ahogy Kaltenbach Jenő fogalmazott, az eddigi jogszabályok még azt se kívánták meg, hogy az illető legalább azt deklarálja magáról, hogy az adott közösséghez tartozik, ha ezt ellenőri zni nem is tudja. Tehát ilyen minimális követelményeket se kellett teljesíteni. De ez a helyzet már a múlté, most az új alkotmányos környezethez kell igazítani a kisebbségi választási szabályokat, és ez előhozza a legnagyobb vitát kiváltó kérdést, a névjeg yzék problémáját. A névjegyzéket sok kisebbségi vezető és közösség nem helyesli, talán egyetlen olyan közösség sincs, amelyik jó szívvel elfogadja, de azt gondolom, a kisebbségi vezetők és a kisebbségi közösségek is megértették, hogy a saját érdekükben egy szerűen nincs más megoldás, mint annak az alanyi személyi körnek az egyértelmű behatárolása, akik részt vehetnek majd a kisebbségi választásokon. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, ami ma Magyarországon van, hogy a kisebbségi közösségek ellenére is létre lehet hozni kisebbségi önkormányzatot, mint ahogy ez Magyarország egyik településén be is bizonyosodott. Amióta az Országgyűlés ügyszakában van ez a kérdéskör, azt látom, hogy a névjegyzékkel kapcsolatban az ellenzé s is valamelyest tompult, az országos kisebbségi önkormányzati vezetők hallgatását annak lehet betudni, hogy ilyen szempontból is megtörténik a racionális józanodás. Azt gondolom, a magyar kisebbségi közösségek az új alkotmányos környezetben is meg fogják tudni oldani a kisebbségi választásokat különösebb nehézségek és jogsérelmek nélkül. Azt persze sajnálnám, ha ennek a hosszas érlelési szakasznak lenne olyan mozzanata, ami egy kicsit elszegényítené a jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszert, és azt is sajnálnám, ha a területi autonómiának az az eleme, ami szintén benne van a magyar rendszerben, elveszne azért, mert esetleg a személyi hatály kérdésében nem tudunk szót érteni egymással, bár ennek a veszélye fennáll. A másik kérdéskör, amit kiemelnék, a c igánytelepekkel kapcsolatos. Biztos úr egy váci cigánytelep kapcsán fogalmaz meg alkotmányosan visszás helyzetet. Az, amit a váci cigánytelep kapcsán megfogalmaz, nyilvánvalóan nemcsak a váci telepre igaz, a leírtak más telepekre is általánosíthatók. Ez az a világ, amelyről azt gondoltuk, hogy egyszer s mindenkorra magunk mögött hagytuk. Valamikor a hetvenes években az ország különböző pontjain találni lehetett cigánytelepeket városokban és kisebb településeken is, és bár átmenetileg magunk mögött hagytuk e zt a világot, de a gettósodás nemcsak hogy újra indult, hanem ma már az ország különböző pontjain megfogható nyomai is vannak. Baranyában Pörös Bélának, a megyei közgyűlés előző ciklusbeli szabad demokrata alelnökének a vezetésével végeztek egy vizsgálatot , megnézték, hogy csak Baranya megye településein hány gettósodott, telepszerű részt lehet találni városokban és kicsi településeken. Bebizonyosodott, hogy Pécs olyan bányaterületein, ahol bányaingatlanok vannak - például Istvánaknán , visszanőtt az a
