Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3473 megszűnjenek azok a félelmek, amelyek még léteznek, a többség és a kisebbség viszonya rendezett, elfogadó, befogadó legyen. A kisebbségi joganyag módosítása kapcsán került r eflektorfénybe ez a téma az utóbbi időben, nevezetesen a névjegyzék készítése kapcsán, de természetesen más területeken is szembesülhetünk ezzel a problémával. Itt például a munka világában meghirdetett pályázatok közül azokra gondolok, amelyek kifejezette n a roma lakosság munkaerőpiaci helyzetének javítását szolgálják, vagy amikor költségvetési pénzek felhasználása kapcsán felteszik a kérdést, hogy na, és akkor mennyi jutott ebből a roma lakosság számára. Gyakran nem lehet természetesen pontos választ adn i, hiszen származás, kisebbséghez való tartozás alapján nem lehet nyilvántartani a munkavállalókat. De felmerül ez a kérdés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben előírt esélyegyenlőségi terv készítése kapcsá n is, hiszen etnikai hovatartozás alapján a munkáltatók nem tarthatják nyilván munkatársaikat, pontosabban szerepeltethetik őket ezekben a tervekben, sőt én kifejezetten kívánatosnak tartom, hogy a roma lakosság felzárkóztatását célzó intézkedésként szerep eljenek ezekben a tervekben, de ehhez az illetők beleegyezése kell természetesen. Ön egy kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az a részben kisebbségvédelmi, részben pedig az egyenlő bánásmódra vonatkozó intézményrendszer, amit megte remtett a magyar jog az elmúlt tíz évben, az etnikai adatkezelés nélkül semmit sem ér. Akár a kisebbségi önkormányzati rendszerhez, akár az egyenlő bánásmódról szóló törvényhez, akár a foglalkoztatásra vonatkozó különböző ösztönző intézményekhez nyúlunk, m indenütt a számszerűséghez jutunk el. Tisztességes esélyegyenlőségi, kisebbségvédelmi politikát kvantitatív adatok nélkül felépíteni, folytatni, betartani és betartatni nem lehet. Én ezzel egyetértek. Nagyon szemérmes az ezzel kapcsolatos felfogás, tudjuk, történelmi okai is vannak. Én azonban azon a véleményen vagyok, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett tisztább helyzetet teremtünk, ha ezzel a problémával szembenézünk, és nem társítunk hozzá olyan vélelmeket, amelyek a X XI. században, őszintén remélem, már nem állják meg a helyüket. (15.00) Ön világosan kifejti álláspontját ezzel kapcsolatban, amit mindenkinek szíves figyelmébe ajánlok. Még idetartozóan, örömmel vettük - az emberi jogi bizottság ülésén történt ez , hogy ön bejelentette: tervei szerint az esélyegyenlőségi tervekkel kapcsolatban egy vizsgálatot fognak majd indítani. Kíváncsian várjuk az eredményt, de változatlanul fontosnak tartjuk az esélyegyenlőségi tervek elkészítésének a versenyszféra munkáltatóira tört énő kiterjesztését, mert azt tapasztaljuk, hogy diszkrimináció talán itt fordul elő gyakrabban. Ezt ugyan semmilyen adat, felmérés nem támasztja alá. Az ombudsmani beszámolóban is találunk utalásokat arra, hogy a munkavállalók nem mernek fellépni a diszkri minatív munkáltatói döntésekkel szemben. Az itt szereplő példák állami foglalkoztatóknál előfordult ügyeket mutatnak be. Az ezzel foglalkozó rész befejező gondolata azonban tudatja, hogy az önhöz érkezett munkaügyi panaszok jelentős részében nincs lehetősé gük vizsgálatra, mert a munkáltató nem minősül hatóságnak, illetve közszolgáltatónak. A másik téma, amit érinteni szeretnék, az a jogszabályelőkészítésben való részvétel kérdése. A beszámolóban olvasható, hogy 20 százalékkal emelkedett a központi közigazg atási szervektől a biztoshoz érkezett jogszabálytervezetek száma. A lehetetlen helyzet azonban továbbra is fennáll, mert a számszerű emelkedés nem párosul azzal az igénnyel, hogy tényleg azon tervezetek kerüljenek időben a biztoshoz, amelyekhez érdemi észr evételek megfogalmazásával a kisebbségi biztos és munkatársai felelősséggel és szakszerűen tudnak és akarnak hozzátenni. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjai, akik talán más bizottságok tagjainál többször találkozunk a kisebbségi bizto ssal, tudjuk, hogy ön többször szóvá tette és felhívta a tárcák figyelmét, az illetékesek figyelmét ennek megváltoztatására. A jogalkotási törvény benyújtását követően az imént említett bizottság több tagja módosító indítványokat nyújtott be az eddigi
