Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALOGH MIKLÓS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
3470 foglalkoztatási bizottság által szervezett nyílt napon felszínre kerülő kritikák az esélyegyenlőségi törvénnyel kapcsolatban milyen visszhangra találtak az ombudsmani hivat alban. A válaszokból kiderült, és ez némi megnyugvás volt számunkra, hogy annak ellenére, hogy az ombudsmani hivatal, személy szerint Kaltenbach Jenő sokkal inkább más megoldást szeretett volna, minden készségét kifejezte abba az irányba, hogy az új hivata llal, hatósággal együttműködjön. Ilyen módon már felvették a kapcsolatot, és azt tervezik, hogy kölcsönös és szoros lesz az együttműködés, kölcsönösen fogják informálni, tájékoztatni egymást. A bizottság ebben az esetben is - ahogy erre már Németh Erika ut alt - egyhangúlag fogadta el a kisebbségi ombudsman beszámolóját. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, az oktatási bizottság előadójának. BALOGH MIKLÓS , az oktatási és tudományos bizottság e lőadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Országgyűlési Biztos Urak! Kedves Vendégek! Az oktatási és tudományos bizottság is természetes módon egyhangúlag fogadta el a beszámolót, és azért is természetes, mert úgy gondolom, hogy mi egy részével fog lalkoztunk részletesebben, ez pedig az oktatás. Az oktatás stratégiai terület, mint ahogy hallottuk Kaltenbach Jenő biztos úrtól is: identitásmegőrzés a nemzetiségieknek és az integráció feltétele a roma lakosság részéről. Más dolgot is fölvetettünk, é s másról is beszéltünk a bizottságban, és az ombudsman úr is említette, hogy azt érezték 2004ben a kisebbségi önkormányzatok, hogy együttigazgatási jogaik csorbultak, pedig az egyik legfontosabb helyi kisebbségi önkormányzati jogosítvány egyfajta autonómi aszerű képződmény, amelyen keresztül megvalósul a joggyakorlás, tehát nincs pozitív változás ezen a területen. Van más vita is: ha például átvesznek országos kisebbségi önkormányzatok egy oktatási intézményt, akkor nem kapják meg az úgynevezett bejárónorma tívát. Vita van tehát az Oktatási Minisztérium és a hivatal között; kérte is a biztos úr, hogy tűzze a bizottság a napirendjére ezt a kérdést, az országos önkormányzat is el tudná látni ezt a feladatot, ugyanúgy, mint a települési. Roma szülők gyakran pana szkodnak a pedagógusokra, mert az oktatás során olyan kiszólások, megjegyzések hangzanak el, amelyek a tanulók etnikai hovatartozására vonatkoznak. Ez azért érdekes, mert az Országgyűlés elfogadta az egyenlő bánásmódról, illetve az esélyegyenlőségről szóló törvényt. EUszerte fontos ügyről van szó, be kell tartani ezt a törvényt. Büszkék is lehetünk erre a törvényre. A szegregáció ügye sokat emlegetett kérdés, hisz ez a fő baj. Ellentétes eljárásokat alkalmazunk, ezért is nem értik az emberek. A nem roma ki sebbségnél éppen az identitás szempontjából azt akarjuk, hogy az oktatás szegregált legyen. A romák esetében éppen a szegregációt nem akarjuk, mert integrálni akarjuk őket a többségi társadalomba. Integrálni jó segédeszközökkel, jó tankönyvvel, jó tanárokk al lehet. Kaltenbach úr is említette ezt a kérdést, hogy fölmerült a romapedagógia kérdése, és hogy vane ilyen - bedobták a követ az állóvízbe. Nyilvánvalóan ezt meg kell gondolni, és nem kell túlhangsúlyozni, de nyilvánvalóan nagyon fontos kérdés, hogy a zok a segédeszközök, amelyeket használnak, milyen szellemet türköznek, és ezen a téren van hiányosság. A kiadványok, segédletek sokszor problémás anyagokat tartalmaznak. Tanszabadság van, de a diszkriminatív tartalmat nem engedheti meg a hivatal, és ez ell en fölléptek, amiben természetes módon támogattuk őket. A bizottság minden tagja nagyra értékelte az írásos beszámolót - ami nyilván komoly olvasmány, tanulmányok tömkelege - és a szóbeli beszámolót is, és úgy gondolom, hogy komoly érdeklődést is mutatott iránta. Több képviselőtársam vetette föl a következő kérdést, hogy vane eredménye az ombudsmani fellépésnek a pedagógusok diszkriminatív cselekedeteinek megszüntetése terén. Ugyanakkor az is
