Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3468 Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága tevékenységére is kitér itt, és az európai úton való haladás tekintetében a bevezető zárásaként optimizmusát fejezi ki. A korábbi évekhez képest ismét emelkedést mutat a beérkező panaszok s záma, bár nem számottevően. Ebből a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint új következtetéseket nem lehet levonni, csak a tavalyihoz hasonlóakat. 2004ben az egyéni beadványok száma 381 volt, 65 érkezett a kisebbségi önkormányzat októl, 31 a civil szervezetektől. Viszonylag magas volt a központi állami szervek beadványainak száma, 8 a települési önkormányzatoktól érkezőké. 2004ben 21 hivatalból indított vizsgálat volt. A panaszok összetétele is nagyjából hasonlóan alakult, mint az előző évben, 712 ügyből 373 érkezett a roma kisebbségtől. Érdekes következtetéseket lehet levonni az ügyek területi megoszlását mutató ábrákból is. Az országgyűlési biztos idén is, különösen a kisebbségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatos prob lémákra, a kisebbségek nyelvi, kulturális autonómiájára, nyelvhasználatára, a médiában történő megjelenésük erősítésére és az úgynevezett gyűlöletbeszéd megfelelő szankcionálására vonatkozó elvárásokra, valamint a roma közösség irányában tapasztalható léte ző hátrányos megkülönböztetésekre hívta fel a figyelmet. Szóbeli kiegészítésében mondanivalóját a kisebbségi biztos az alábbi főbb témakörök köré csoportosította: a kisebbségi önkormányzati rendszer változtatásának szükségessége, önkormányzatisá g, vagyoni jogok, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése, oktatással és oktatási szegregációval kapcsolatos ügyek, hazai kisebbségi médiaügyek, az esélyegyenlőséggel és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ügyek és problémák, egyes szociális jogok, lakhatás kér dése. Szóbeli beszámolójában a kisebbségi biztos ismét felhívta a bizottság figyelmét a kisebbségi törvény módosításának fontosságára, illetve a kisebbségi önkormányzati képviselők választására vonatkozó joganyag módosításának alkotmányos kényszerére. A bi zottsági vitában több érdekes észrevétel, kérdés és javaslat hangzott el a bizottsági tagok részéről. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan, mi a kisebbségi biztos véleménye arról, hogy egyre csökken a kisebbségi oktatásban részesülő tanulók létszáma, egyre több az iskolabezárás, és megítélése szerint ez hogyan viszonyul a kisebbségi törvényben garantált jogokhoz. Konkrét javaslatként hangzott el, hogy a kisebbségi biztos és munkatársai tekintsék át az 5/2005. számú kormányrendeletet a többcélú kisebbségi tár sulásról, mivel egyes vélemények szerint ez sérti a törvényben biztosított önkormányzati alapjogokat. Ismét elhangzott a bizottsági tagok részéről, hogy sajnálatos az, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény hatálya az esélyegyenlőségi tervek vonatkozásában nem terjed ki a versenyszférára. Kérdés hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a kisebbségi biztos milyen konkrét lépéseket tett a kisebbségi nyelvhasználat ügyében, illetve kezdeményeztee törvényjavaslat benyújtás át. Azt is megkérdezték a bizottság tagjai, hogy mi a véleménye a kisebbségi biztosnak a jogalkotásról szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatról, amely újra a plenáris ülés elé került, illetve általánosságban arra vonatkozólag is, hogy mennyi re kérik ki a véleményét előzetesen az egyes törvénytervezetekről, illetve benyújtott törvényjavaslatokról. Az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan a bizottság kikérte a kisebbségi biztos véleményét a jelenleg benyújtott, a hatályos kisebbségi törvény módosítás ára vonatkozó törvényjavaslatról, illetve az abban szereplő névjegyzékről. Kérdésként hangzott el, hogy mi a véleménye az ezzel kapcsolatos egyéb elképzelésekről, illetve az ellenzék által javasolt új megoldásokról. Nagyon érdekes kérdések hangzottak el to vábbá a kisebbségi és etnikai adatok kezelésére vonatkozóan is. A kisebbségi biztos részletes válaszában azt emelte ki, hogy a kisebbségi, etnikai adatok kezelése, az egyenlő bánásmód és a névjegyzék kérdése összefüggenek. Megítélése szerint a jelenlegi sz emérmes kezelés nem célszerű. Arra kérte a bizottságot, annak ellenére, hogy Magyarországon nagy a történelmi teher és ellenállás, abban segítsen, hogy a kisebbségeket arra
