Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az adatvédelmi biztos 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3461 elhíresült ellátásszervezői törvény. Biztos vagyok benne, annak, hogy végül nem került be a Ház elé, jelentős részben az is oka volt, hogy az azzal kapcsolatos adatkezelés során is az aggályait fejezte ki az adatvédelmi biztos úr. Ezt nem lehet ilyen egyszerűen kezelni, hiszen itt a rendszerből egy harmadik szolgáltató személye, csoportja jut hozzá állampolgárok adataihoz, és ez már véleményem szerint, és ezt osztják mások is, hogy ha már rendszerszerűen és országos kiterjesztésben alkalmazzuk, már a nemzetbiztonság kérdését is érinti. Nem akarom taglalni itt konkrét példák kapcsán, majd a későbbiek során úgyis szóba kerül. Tehát igenis egy nagyon érzékeny része az ellátórendszernek, hogy azokhoz az adatokhoz kik juthatnak hozzá. Nem elegendő az, hogy a rendszerben részt vevő családorvosi szolgálatok a falra kiraknak egy táblát, amelyben az éppen panaszaikkal betérő betegekkel tudatják, hogy ez a családorvosi szolgálat az IBR része. Ez nem helyettesítheti azt a személyes beleegyezést, amelyre több ízben ezen viták során utalt ombudsman úr, hogy ez egy törvényes megoldás lehetne, ha az összes beteg személyesen, tájékoztatást követően írásban hozzájárulását adná ahhoz, hogy ezen rendszer keretein belül kéri az ellátását. Ehhez kapcsolódóan az Egészsé gbiztosítási Pénztár biztosítói szerepe és az egészségügyi adatok hozzáférhetősége körül vita alakult ki. A bizottsági beszámolóban nem akartam erre kitérni, de úgy gondolom, hogy mindenféleképpen át kellene gondolni azt, hogy ha valóban az Egészségbiztosí tási Pénztártól elvárjuk azt, hogy feladatának megfelelően végezzen ellenőrzéseket, akkor hol van a határ az adatvédelem kérdésköre, a személyes adatok biztonsága és az ellenőrzés lehetőségei között. (14.00) (Podolák György elfoglalja jegyzői helyét.) Ez ú gy merült fel kérdésként, hogy az OEP az adott családorvosi szolgálattal közölhetie, hogy a páciens mikor, milyen gyógyszereket íratott fel. Meggyőződésünk - és ebben tulajdonképpen a patkó két oldalán ülő, egészségüggyel foglalkozó képviselők egyetértett ek , hogy ez nemcsak adatvédelmi kérdés, hanem az ellátás kérdésköre is. Nagyon érdekes, hogy az információ birtoklásának az aszimmetriája is felmerül ebben az esetben, hiszen a betegektől nem várható el, hogy tudatában legyenek annak, hogy a különböző ke zelőhelyeken, a különböző orvosok által felírt orvosságok egymással milyen viszonyban vannak; igenis, ezért a kezelőorvos a felelős, tehát a kezelőorvosnak tudnia kell. És ezt most nem a financiális ellenőrzés szempontjából, hanem szakmai szempontból mondj uk. Tehát az a véleményünk, hogy a kezelőorvosnak ezekhez az adatokhoz és az egyéb beavatkozások adataihoz is hozzá kell jutnia, hogy a feladatának eleget tudjon tenni. Ez nem csak egy párhuzam; lehet, hogy ez egy nem megfelelő párhuzam. Különböző anyagok, állásfoglalások szerepelnek a második kötetben. Ebben van egy ügy, az Orvosi Kamara által kért vélemény: ha a panaszos az Orvosi Kamarához fordul az adott ügye kivizsgálása érdekében, ez egyben jelentie azt, hogy a kezelőorvosát felmenti az orvosi titokt artás alól? Az adatvédelmi biztos úr állásfoglalása az volt, hogy igen, ennek alapján vélelmezhető, nyugodtan tekinthető úgy ez a megkeresés, hogy az érintett orvos egyben az orvosi titoktartási kötelezettsége alól is mentesül. Kérdezem én: ha az állampolg ár egy családorvoshoz bejelentkezik - mert be kell jelentkeznie, oda kell mennie, le kell adnia a kártyáját, egy vizsgálaton kell részt vennie , ezzel tulajdonképpen az egészségügyi ellátását rábízza az adott családorvosra, vélelmezhetőe ezzel a bejelent kezéssel kapcsolatban, hogy a családorvos az adott páciens összes egészségügyi szolgáltatással, beavatkozással, gyógyszereléssel kapcsolatos adataihoz hozzájuthasson? Nekem az az érzésem, hogy igen; vagy ha nem, akkor valamilyen módon a családorvosi rendsz erről rendelkező jogszabályokat változtatni kell, mert csak így lehet korrekt ellátást biztosítani. A másik nagyon érdekes kérdés - ez is felmerült - az anonim szűrések kérdésköre. A HIVszűrés anonim módon folyik, a beszámolóban is olvasható, hogy Európa több országában így folyik. De óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy itt az egyén személyes adatainak a biztonsága, illetőleg a közösség biztonsága nem ütközike. Az köztudott, hogy bizonyos gasztrointesztinális
