Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az adatvédelmi biztos 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÓRING JÓZSEF ATTILA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
3449 elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most az adatvédelmi biztos 2004. é vi tevékenységéről szóló beszámoló és a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája következik a lezárásig. Az előterjesztéseket J/14721. és H/16085. számon, a bizottságok ajánlásait pedig J/14721/17. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Móring József Attilának, az emberi jogi bizottság előterjesztőjének, tízperces időkeretben. MÓRING JÓZSEF ATTILA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr! Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága 2005. május 5i ülésén első helyen kijelölt bizottságként tárgyalta a beszámolót. A beszámoló megfelel az alkotmány 32/B. § (6 ) bekezdésében és az országgyűlési biztosokról szóló 1993. évi LIX. törvény 27. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének. A beszámoló világos tagolásban, a korábbi évekhez hasonlóan kiváló szerkezetben és terjedelmes mellékletekkel illusztrálva, kimagasló színvonalon számol be az adatvédelmi biztos hivatalának 2004. évi tevékenységéről és a hivatal kapcsolatairól. A tavalyi évhez hasonlóan az adatvédelmi biztos ismét két kötetben, mintegy hat és félszáz oldal terjedelemben készítette el beszámolój át. Különösen fontosak és hangsúlyosak a második kötetben szereplő ajánlások, közlemények, tájékoztatók és állásfoglalások. Ezt követik az igen olvasmányos és tanulságos, a személyes adatok védelmével, a közérdekű adatok nyilvánosságával, valamint az infor mációs jogok ütközéseivel kapcsolatos jogesetek mintegy szöveggyűjteményként. Különösen figyelemre méltó a melléklet 4. pontja, amely az adatvédelmi biztos nagy érdeklődést kiváltó ügyeit tartalmazza. Ilyenek voltak például a hálapénzügy, az úgynevezett sz kinhedper, a politikai tanácsadók, főtanácsadók személyére vonatkozó egyes adatok nyilvánossága és a közszereplők információs önrendelkezési joga. A két kötet mind a hozzáértő, mind a laikus olvasó számára rendkívül informatív, intellektuális, naprakész és átfogó ismeretanyagot nyújt. Hasonlóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kézikönyvéhez, gyors és könnyű eligazodást tesz lehetővé nemcsak a jogkövető állampolgárok, hanem a hatóságok számára is. A beszámoló is azt tükrözi, hogy az adatvédelmi biztos intézménye megszilárdult, jól beépült a magyar jogrendszerbe és közgondolkodásba, valamint hogy az adatvédelmi és információsszabadságtörvény 1992es elfogadása óta az információs szabadságjogok intézményesültek Magyarországon. El lehet mondani az t, hogy az adatvédelmi biztos tevékenysége is jogfolytonossá vált. Az első kötet a számszerűsített adatokat és statisztikákat követően az egyes vizsgálatokat mutatja be tematikusan. A bizottság külön figyelmébe ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek a c) pontb an szereplő, “Jogszabálytervezetek véleményezése és jogalkotással kapcsolatos kezdeményezések” című részt. Külön érdeme a kötetnek, hogy nemzetközi vonatkozású ügyeket is elemez, illetve nemzetközi kitekintést tesz. E rész részletesen kitér Magyarország un iós csatlakozásának jelentőségére és annak adatvédelmi szempontból fontos következményeire, illetve részletesen foglalkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal magyarországi koordinációs irodája és a 29es adatvédelmi munkacsoport tevékenységével és állásfogl alásaival.
