Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3436 sikereket kívánva a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra javasoljuk az Országgyűlésnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az SZDSZ vezérszónoka, Béki Gabriella képviselő asszony következik. BÉKI GAB RIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Biztos Urak! Tisztelt Országgyűlés! Magam is az általános méltatással szeretném kezdeni a mondanivalómat, mert való igaz, hogy úgy tűnik, a demokratikus intézményrendszernek egy nagyon fontos szelete, része született meg az ombudsmani hivatallal. A mai nap születésnap is, és ez különös jelentőséget, hangsúlyt ad a mostani értékelésnek. Mindenekelőtt azt szeretném mondani, hogy itt egy olyan speciális jogvédelemről van szó, ami, azt gondolom, n emcsak a számunkra, az Országgyűlés számára fontos, vagy nem elsősorban számunkra fontos, hanem a társadalom számára fontos, következésképp a társadalom értékítélete a fontos, amikor minősítésre kerül a hivatal munkája, a társadalmi elfogadottságban fejező dik ki a hivatal munkájának a fontossága. Szeretnék úgy fogalmazni, hogy ez a hivatal tíz év alatt bizonyította, hogy működik, és ez önmagában véve már egy nagy dicséret, hiszen oly sok hivatal van, amelyik nem működik. Ez a hivatal minden évben súlyos köt etekbe fogalmazva idehozza azt az anyagot és időre, határidőre benyújtja azt az anyagot, amivel foglalkozott, és ebben ezerszám jelennek meg állampolgári problémák, egészen pontosan elhangzott az információ, hogy tíz év alatt 66 ezer panasszal foglalkozott a hivatal. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék az ügyekre vagy az ügyekből néhányra, amit különösen fontosnak tartok, hiszen nagyon nehéz 10 vagy 15 percben ezt a terjedelmes anyagot valóban összefoglalni, engedjenek meg egy megjegyzést magunkhoz a mi tennivalóinkkal kapcsolatban. Ugyanis én nagyon nagynak érzem azt a kontrasztot, ami jelenleg egyfelől az ombudsmani hivatal tevékenysége, tevékenységének a fontossága és színvonala között van, másfelől azok között a működési feltételek között, ahogya n a hivatal valóban dolgozni tud. Lenkovics Barnabás úr is említést tett arról, hogy problémás az elhelyezkedésük, hogy miközben az elmúlt két évben is növekedett a létszám, sőt további létszámnövekedés is indokolt lenne, ezenközben az az elhelyezés, ahol most vannak, meglehetősen megoldatlan, és ez nem új keletű probléma, nem tavaly alakult ki, már a tavalyi határozatban is szerepelt egy ilyen irányú kérés, hogy ezt meg kell oldania a parlamentnek. Ezért figyelmeztetem magamat, magunkat, ezért emlékeztetem magunkat arra, hogy van ezzel az Országgyűlésnek tennivalója, és meg fogom tenni ezt az emlékeztetést majd a költségvetési vita során, a költségvetés tárgyalása idején is. Ami az ügyeket illeti, valóban azt gondolom, hogy csekély mértékű ügyiratszámnövek edés tapasztalható az általános ombudsman területén, közel van az 5 ezerhez az éves ügyiratforgalom. Tényleg csak példálózó tekintetben tudok kiemelni néhány területet, amit például én a saját szakterületemhez viszonyítva is fontosnak tartok. Nekem nagyon figyelemfelkeltő, hogy a legnagyobb forgalom, a legtöbb panasz éppen az egészségügy területéről érkezik. Az 5 ezerből több mint 600 panasz az egészségüggyel, gyógyszerellátással, gyógyszerfinanszírozással kapcsolatos, ami valóban egy jelzés abba az irányb a, hogy milyen súlyosak, hogyan súlyosbodnak a problémák az egészségügy területén. Tudnunk kell, hogy csak kevesen szánják rá magukat arra, hogy valóban lépjenek például az ombudsman irányába segítségért, pedig például az onkológiai betegek gyógyszerellátá sával kapcsolatban nagyon súlyos tennivalóink lennének. (11.50) Beléptünk az Unióba, ez azt jelenti, hogy akár minden, az Unióban törzskönyvezett gyógyszerre jogosultságot szerezhetünk. Ehhez képest a magyar törzskönyvezési gyakorlat rendesen le van maradv a. Tudom, hogy emögött finanszírozási problémák állnak, az OEP minden évben kínlódik a gyógyszerkassza kereteivel, de ha a betegek oldaláról nézem, akkor ez egy olyan probléma, amit
