Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója:
3411 Számos állami sze rvezet, állami tulajdonú gazdasági társaság vezetője személyiségi jogokat, illetve adatvédelmi elveket sértő, megalázó ellenőrzési módszerekkel kísérletezik. Az internet- és emailforgalom ellenőrzése; minden számítógépes leütés ellenőrzését lehetővé tevő rendszer bevezetésének terve; kamerákkal figyelni a kamerákat figyelő rendőröket; hangrögzítésre is képes kamerák felszerelése a rendőrautókra, hogy az intézkedő rendőrt szemmel lehessen tartani; kamerák felszerelésének terve a Volánbuszokban a sofőrök é s az utasok megfigyelésére. Az elmúlt év végén pedig egy biztonsági szolgálatnak köszönhetően elérhetővé vált egy új szolgáltatás: elég egy telefon, és a társaság munkatársai állnak a megrendelő szolgálatára, és gyors drogtesztet végeznek az alkalmazottako n, tanulókon vagy az aggódó szülő gyermekén. Természetesen a munka világára, az oktatásra vonatkozóan az állásfoglalás elkészült, és ez nem teszi lehetővé az ilyen formában alkalmazandó gyorsteszt üzemeltetését, alkalmazását. Látható, hogy a biztonságos kö rnyezetre törekvés maga után vonta a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását. A folyamatot kétségkívül kedvezőtlenül értékelik az adatvédők, különösen azért, mert az alapjog korlátozása egyelőre nem eredményezte a bűnözés méreteinek csökkenését. Az még kérdéses, hogy mennyiben fogják elijeszteni a terroristákat, bűnözőket az egy évig tárolt smsek és mmsek vagy éppen az Unió polgárainak biometrikus azonosítókat tartalmazó útlevelei. Reméljük mindenesetre azt, hogy az ismertetett folyamatok a jövő ben olyan irányt vesznek, amelynek hasznait elsősorban a polgár - akinek a szabadsága éppoly fontos, mint a biztonsága - fogja élvezni, nem pedig a különböző biometrikus azonosítókat forgalmazó társaságok részvényesei. A fentiek mellett az adatvédelemre je lentős hatással volt a számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és elterjedése is. Mögötte áll az informatikai és hírközlési technológia, amely az elmúlt években elképesztő léptékkel fejlődött, de jelenti a kommunikációs lehető ségek bővülését is. Az információs társadalom jegyében elindult az elektronikus közigazgatás kialakítása. Kétségkívül hasznos és a szolgáltató államhoz illő, ha a közigazgatási szolgáltatásokat a polgárok és egyéb jogalanyok eg yszerűbben, gyorsabban, olcsóbban tudják igénybe venni, akár otthonról vagy bármely más helyről, ahol van számítógép és megfelelő kapcsolat. Ezt a törekvést igazolja az Európai Unió ajánlása is, melynek megfelelően meg kell teremteni a húsz leginkább keres ett szolgáltatás online elérhetővé tételét. Az információs társadalom az adatvédelem oldaláról a felhasználók hiteles, minél kevesebb adattal történő azonosítását, az információk hatékony védelmét és az adatállományok összekapcsolhatóságának kérdését is j elenti. Ez meghatározza az adatvédelmi biztos feladatait is: kritikusan kell szemlélni minden kezdeményezést, az előnyök mellett alaposan vizsgálva annak hátrányait is. Az adatvédelmi biztos irodája ügyiratai számának növekedési üteme az elmúlt évben minde n addigi rekordot megdöntött: összesen 5689 intézkedést igénylő irat érkezett, ebből az új iktatott ügyek száma 2015 volt. Ez az emelkedési tendencia és ütem ez évben is folytatódik. A korábbi évekhez hasonlóan a személyes adatok kezelését érintő beadványo k száma ezúttal is felülmúlta az információszabadságét, ugyanakkor érzékelhetően fokozódik a társadalom kíváncsisága a közügyek iránt, a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek száma jelentősen emelkedett. Jelentős mértékben emelkedett a jogsza bályvéleményezések, a panaszügyek, valamint a konzultációs ügyek száma. Növekedett azon beadványok száma is, amelyekben az indítványozó nem vizsgálatot, csupán választ kér, hogy az általa leírt esetben történte, történhetette valamilyen jogsértés, illet ve tájékoztatást vár a biztostól a vonatkozó jogszabályok köréről és tartalmáról.
