Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS
3378 Az elhalt személy esetében a tervezett módosítással cs ak az adminisztráció növelését érzékelem, és az adatok javítása a hozzátartozók ellenérzését is kiválthatja. A 2. §ban az ügyintézési határidő 60 napban történő meghatározásával egyetértek. A 3. §ban a felsorolásból az adatok változása esetén az anyaköny vvezetői esetek közül javaslom kihagyni a 27. § a) pontját és a 4. § (7) bekezdésére vonatkozók javítását. Az f) pontnál is javaslom kihagyni az utolsó mondat második felét, mert a tévesen bejegyzett külföldi állampolgárság törlését eddig is rendezni kell ett. Egyetértek az anyakönyvi ügyekben a személyes megjelenés fenntartásával, amely alól az anyakönyvi kivonat igénylése valóban kivétel lehet az elektronikus út igénybevételével. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény módosításával egyetértek. A polgáro k személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény tervezett módosítását, a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos adatszolgáltatásnál a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül történő adatközlést nem tart om elfogadható javaslatnak. Az adatok kiadásánál továbbra is meg kellene tartani a jelenleg hatályos rendelkezést. A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelmet a tervezet szerint csak személyesen lehet benyújtan i. Véleményem szerint a kérelem benyújtását lehetővé kell tenni, és azonosítás céljából meg kell határozni a hatóság előtti megjelenést. A kérelem elektronikus úton történő benyújtásakor lehetőség van arra, hogy egyrészt időpontra jelentkezzen a polgár, má srészt a kérelemben feltüntetett adatok előzetes egyeztetésére hiánypótlási felhívásra is van lehetőség. Mindezek eredményeként egy előkészített eljárásban már csak azonosítás céljából kell megjelennie az ügyfélnek. A személyazonosság igazolására alkalmas okmányok egyértelmű törvényi felsorolását jónak ítélem; a gyakorlatban számos kellemetlenség érte a polgárokat, mert minden eljárásban mást és mást értettek a személyazonosság igazolására alkalmas okmányokon. Az oktatási ágazati feladatokkal összefüggő tör vények tervezett módosításai között a 435. § (8) bekezdése szerinti honosítási eljárás esetén bizonyítványok hitelesítésénél célszerű lenne a külképviselet felülhitelesítését kérni, a bizonyítványok, oklevelek hamisítása, vásárlása, megakadályozása miatt. Az eljárás egyszerűbbé tétele nem járhat azzal az eredménnyel, hogy a jogalkotó teret enged a visszaéléseknek. A 60/A. § (2) bekezdése választási lehetőséget rögzít: hiteles másolat, nem hiteles másolat is elfogadható. Egyértelműen rögzíteni szükséges, hog y mely esetekben kell hiteles másolatot benyújtani. A vagyvagy alkalmazást az eljárásból törölni kellene, mert nem célszerű adott ügyintéző megítélésére hagyatkozni, mert ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Az okiratok elfogadásának kérdésében semmi nem indokolja, hogy ne legyen országosan egységes a gyakorlat. A gazdasági és közlekedési ágazaton belül ismételten módosításra tervezett, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben a javaslat speciális eljárási szabályokat vezet be, amelyek nyilván való célja, hogy a gyorsforgalmi utak, autópályák építését a közérdekre való tekintettel gyorsítani lehessen. A cél elérése érdekében a 88. § (2) bekezdése bevezeti a hatósági engedélyeknél a részjogerő intézményét, illetve a 88. § (4) bekezdése - a közérd ekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóvá nyilvánítást. Vajon az utóbbi esetben mi lehet a végkimenetele annak a jogorvoslati eljárásnak, amelynek a tétje nem a kártalanítási ö sszeg? A válasz megadható azon az alapon, hogy a közösségi érdek nagyobb jogvédelemre tarthat igényt, mint az egyéni érdek védelme. Ez a válasz helyénvaló. A jogalkotás szintjén azonban mégiscsak rendezendő az a kérdés, hogy mi az eljárás olyan esetekben, amikor az útforgalombahelyezési elsőfokú határozat ellen a fellebbezés megalapozott, erre való tekintet nélkül azonban már a jogorvoslati kérelem elbírálását megelőzően az utat forgalomba helyezték. A közérdek és a csoport, illetve egyéni érdekérvényesít és összhangja a közérdek előtérbe helyezésével és fokozott védelmével is nem elsősorban az ügyfelek jogorvoslati lehetőségének korlátozásával, hanem a jogorvoslat elbírálási határidejének szűkítésével lenne megteremthető.
