Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3373 olyan filozófiai közelítése a kodifikációnak, hogy az általá nos szabályok az elsődlegesek, és másodlagosak, kiegészítőek az ágazati normák, illetve ennek fordítottja is. (12.40) Kétségtelen, hogy ennek egyfajta összecsiszolódása, összeérése látható ma Európában. Ez a törvény is egyébként teljesen vegyes képet mutat a tekintetben, hogy vajon az általános normáke az elsődlegesek, avagy az ágazati normák az elsődlegesek. Nem szünteti meg azt a különállást a különös normákban, ami kivett eljárásokkal, illetve különös eljárásokkal operál a kodifikációban. Azt gondolom, fontos is talán azokon a definíciókon végigszaladnunk, vagy azokon az eseteken végighaladnunk, amiket ez a törvény alkalmaz. Ha alapesetnek vesszük azokat az eljárásokat, amelyek teljesen a közigazgatási eljárási törvény szabályainak a hatálya alatt vannak , azt kell mondjam, hogy hovatovább ezek az ügyek kisebbségben vannak. A különös eljárási normák között már az általános szabályokról szóló törvény egy taxatív felsorolással rendezi a kivett eljárások körét. Ezt megteszi az általános törvény 13. §ában. A második kategóriánál mint különös eljárás beszélhetünk egy olyan megoldásról, amikor a Ket. rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Itt elsődlegesek a különös szabályok, és másodlago sak az általános eljárási normák. Egy másik kategóriában egy olyan ügyfajtát is megállapít az általános rész, amelybe olyan eljárások tartoznak, amelyekre vonatkozóan a törvények a Ket.ben felsorolt tárgykörben a Ket.től eltérő szabályokat állapíthatnak meg. Itt fordul ez az elsődlegességmásodlagosság kérdése. Talán részben külön kategória, amikor a törvények lehetősége kiegészül azzal, hogy kormányrendelet is megállapíthat eltérő vagy kizáró szabályokat. Ami a gond, hogy a törvény rendelkezései szerint ezt olyan garanciális tárgykörökben is megteheti, mint jogorvoslatok, jogorvoslati fórumrendszer, jóhiszeműen szerzett, gyakorolt jogok. Ezt azért mondom, mert többen méltatták azt, hogy garanciális szempontból ez a törvény rendben van, garanciális szempon tból ez egy modernizált, a kor kihívásainak, demokratikus elvárásoknak megfelelő törvény. Szerintem ez nincs így addig, ameddig garanciális jogintézmények tekintetében és a törvény maga kijáratokat enged törvénnyel, illetve különösképpen és kiemelten kormá nyrendelettel. Aztán egy olyan kategóriát is tartalmaz felismerhetőn ez az előterjesztés, illetve maga a Ket., amikor az egész Ket.et csak külön törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni, és végül van egy olyan kategória, amikor a jogszabályok csak ott térhetnek el a közigazgatási eljárási törvénytől, ahol ezt a Ket. kifejezetten lehetővé teszi. Nos, ez a “kifejezetten lehetővé teszi” nyilvánul meg a törvényben az általános szabályokban is, és most ebben a salátatörvényben én. Én csak kiírtam n éhány megoldását ennek: “ha jogszabály másként nem rendelkezik”, “ha ezt jogszabály nem tiltja”, “ha jogszabály egyéb feltételekhez nem köti”, “jogszabály egyéb feltételekhez is kötheti”, “törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet hiányában”, “h a jogszabály lehetővé teszi”. Megállapíthatjuk egyébként, hogy az általános rész minden fontos rendelkezését ilyenfajta, úgynevezett kijáratok puhítják föl, innentől fogva nyilvánvaló, ágazati jogszabályok keretében - természetesen egyfajta szakmai és poli tikai felülnézet, illetve előkészítés mellett - bármifajta különös szabály belefér. Én azt gondolom, hogy ez a legkevésbé sem felel meg annak az igénynek, amiről beszéltünk az előkészítés szakaszában, mégpedig az egységes közigazgatási eljárási törvény igé nyének. Jelen pillanatban a Ket. általános normáinak átvizsgálása tekintetében arra a megállapításra kell jutnunk, hogy természetesen az általános törvényességi és garanciális elvárások mellett mindegyik tárca azt csinál, amit akar, és a saját ágazati, hat ósági, jogalkalmazói körében olyan külön szabályokat állapíthat meg, amely szabályok neki tetszenek. Beszéltünk már arról, hogy az én számításaim szerint legalábbis 62 törvényt módosít, itt elhangzott az, hogy körülbelül 60at; valószínűleg nem járunk mess ze az igazságtól ezzel a számmal. A különös eljárásokba egyébként, a 14. § módosításába beemel még egy esetet, ahol eltérést enged
