Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁNKI ERIK, az idegenforgalmi bizottság előadója:
3337 esetben régészeti leletek váratlan előkerülésekor a mentő feltárás előírásai érvényesek, és az illetékes múzeum köteles eljárni. Ilyenkor azonban nincs világos me gjelölése annak, hogy ezt milyen pénzügyi forrásból kell finanszírozni. Ismert, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. eddig azt a gyakorlatot követte, hogy ha váratlanul került elő régészeti lelőhely, akkor megelőző feltárást finanszíroztak, és lokalizálták a régés zeti helyszíneket, valamint szerződést kötöttek az illetékes múzeummal. Ez a törvény szerint azonban nem lett volna kötelessége a Nemzeti Autópálya Rt.nek, az elkövetkező időszakban sem biztosított az, hogy valaki, ha nem kötelezett a törvény által, ilyen módon megtámogatja a régészeti lelőhelyek feltárását. Furcsa, hogy a régészeti lelőhely fogalmának szakmailag megalapozott kibővítése nem került be a törvénymódosításba, azzal együtt sem, hogy a szakma álláspontja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is t ámogatja. Hiányosságként említhetjük még, hogy a régészeti érdekű terület tisztázatlan jogi kategóriáját továbbra is fenntartja a törvény. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítást csak abban az esetben tudjuk támogatni, ha a kormánytöbbség befogadja a módosító indítványainkat, és módosító indítványaink nyilván az általam említett hibák orvoslását szolgálják majd. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Bánki Eriknek, az idegenforgalmi bizottság el őadójának. BÁNKI ERIK , az idegenforgalmi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament idegenforgalmi bizottsága tárgyalta az előttünk fekvő T/15888. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A bizottsági vita során megállapítottuk azt, hogy gyakorlatilag a 2001ben elfogadott alaptörvény óta eltelt időszakban jelentős fordulat következett be az akkor még ellenzékben, ma pedig kormánypárton lévő képviselők tekintetében. Hiszen h a visszaemlékezünk, amikor ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti, illetve bizottsági vitája folyt, akkor a mostani kormánypártok legnagyobbika heves támadásokkal illette ezt a javaslatot, mondván, ez nem életszerű, túlzott szabályozásokat vezet be, és ad ott esetben megbénítja néhány fontos beruházás megvalósításának a lehetőségét. Ehhez képest örömmel fogadtuk, hogy ma már sokkal felelősebb gondolkodás mellett egy új átdolgozását látjuk ennek a törvénynek, amelyben az alapkoncepció továbbra sem változott. Az általános indoklásban olvasható, hogy az elmúlt évek jogalkotási tapasztalatai alapján vált szükségessé a törvényi szabályok módosítása - ahogy az imént is említettem , amelyben nem kívántak eltérni a korábban kialakított koncepciótól. A bizottság a s zakmai oldalát vizsgálva megállapította, hogy azok a félelmek, amelyek elsősorban a műemléki fürdők néhány fürdőjének a jelen törvényjavaslat mellékletéből történő kivételét jelentették volna, és ezáltal az állami tulajdonból történő kikerülését tették vol na lehetővé, ezek a kezdeményezések elhaltak, eredetiben megmaradt, tehát mind a 14 műemléki fürdő ma Magyarországon tartós állami tulajdonban van, és abban is marad a törvényjavaslat szelleme szerint a következő időszakban. Azt viszont elfogadjuk, amivel az általános indoklási része is foglalkozott ennek a javaslatnak, miszerint a későbbiekben, amennyiben egyes fürdők esetében az esetleges befektetői oldal igényeinek megfelelően adott projektek esetén a jelenlegi szabályozástól eltérő szabályozásra volna s zükség, akkor ezt egy újabb tárgyalási körrel módosíthatónak tartjuk. A parlamenti frakciók minden képviselője a bizottságban egyöntetűen foglalt állást abban a tekintetben, hogy a turisztikai hasznosításokat, ugyanúgy a kastélyok, kúriák, várak esetében, mint a műemléki fürdők esetében, a törvényjavaslat jelenlegi irányvonala jól szolgálja.