Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 23 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
3226 különbségek egyébként a jövedelemmel fordítottan arányosak lennének, ha az kapna többet, akinek egyébként kevesebb jutott, és az kapna kevesebbet, akinek több a lehetősége. Úgy látom, hogy ebben a rendszerben i gaz az az éppen Ferge Zsuzsától korábban megtanult mondás, hogy a magyar családtámogatás perverz elosztásra épül, az arra épül, hogy furcsa módon az állam annak ad többet, akinek e nélkül is több van, és annak ad kevesebbet, akinek egyébként pedig nagyon i s szüksége lenne azokra a forintokra, ezer forintokra, amelyből a család és a gyermek nyugodtan élhet, és a szegénység nem kopog be mindennap a család ajtaján. Ráadásul azért is érdekes ez a helyzet, mert egyébként úgy látom, úgy tapasztalom, hogy közös ab ban a kritikánk, hogy Magyarországon az elmúlt években növekedtek a különbségek, hogy a legszegényebbek és leggazdagabbak közötti távolság minden korábbit meghaladóan növekedett. Ha ez így van, akkor az állam miért növeli tovább ezt a különbséget? Miért ne m azt teszi? Hiszen a képviselőtársak is sokszor ezt igényelték, hogy legalább mi az adófizetők pénzéből támogatást nyújtva ne növeljük ezeket a különbségeket. Mi azt gondoljuk, hogy úgy kell átalakítani a családtámogatást, hogy igaz legyen erre is, amit a kormányprogramban mondtunk: több lehetőség lent és több felelősség fent, mert ez egy igazi, tisztességes, igazságos társadalomnak a programja. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szeretnék önöknek mutatni egykét grafikont, szeretnék önöknek mutatni egyké t diagramot annak érdekében, hogy a száraznak tűnő szavak mellett - és helyenként helyett - azt lássák, hogy a mai rendszer milyen egészen furcsa módon működik. (13.20) Hadd mutassak egy ilyen grafikont (Felmutatja.) , amely a családtámogatás havi összegét mutatja egy háromgyermekes családban, attól függően, hogy mennyi a jövedelem. Azt fogják látni, hogy nincs az a társadalompolitikai gondolat, nincs az a társadalompolitikai szándék, amelyet visszatükröz ez a vonal. Az látszik ezen a grafikonon, hogy szinte véletlenszerű, hogy a jövedelemskálán elhelyezkedve kinek mennyi támogatás jut. Azt tudnám önöknek mondani, ha egy másik grafikont mutatnék, hogy nagyon sajátos helyzet alakult ki. Ott tartunk, hogy a mai rendszer kifejezetten nem támogatja a munkába állá st. Ott tartunk, hogy a rendszer ahhoz nyújt támogatást, hogy a munka világán kívül maradjon valaki. A mai támogatási rendszer U alakú. (Grafikonokat tartalmazó lapot mutat fel.) Az egygyermekes, kétgyermekes és háromgyermekes családok támogatását látják i tt, tisztelt hölgyeim és uraim. Mit látnak? A kék oszlop a munkával nem rendelkezők támogatását mutatja. Ha valaki elmegy dolgozni, kevesebb lesz a támogatása. Furcsa módon pedig, ha kisebb a jövedelme, kisebb a támogatása, mint ha nagyobb a jövedelme. Iga z ez a kettőgyermekesekre, és igaz a háromgyermekesekre is. Ennek a rendszernek mi a problémája? 1. Az a problémája, hogy nem ösztönzi a munkavállalást, kialakul a szociálpolitikusok által régen leírt úgynevezett szegénységcsapda. Érdemes kívül maradni a m unka világán, mert a munkába állás elviszi a támogatás jelentős részét. Rosszul jár az, aki munkába áll egy ilyen támogatás mellett. 2. Mit látunk még? Azt látjuk még, hogy a magasabb jövedelemhez magasabb támogatás társul. Mi úgy gondoljuk - nyilván meg f ogjuk majd vitatni ezt a következő hetekbenhónapokban , hogy ez a rendszer nem igazságos rendszer. Hogyan is néz ki a jelenlegi támogatás, tisztelt képviselők, hölgyeim és uraim? A 2005. évi költségvetésben 312 milliárd forintot költünk családtámogatásra . 312 milliárdot! Ebből családi pótlékra 196 milliárdot, családi adókedvezményre 70 milliárdot, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 46 milliárdot. Ez a háromelemű rendszer egyes elemeiben mást és mást kedvezményez, mást és mást preferál. A családi pótlék ra költünk minden 100 forintból 60at ebben a rendszerben. A családi pótlék az, amely nagyon egyszerűen, gyermek és gyermek között nem válogatva, nem külön kérésre, hanem alanyi jogon eljut minden gyerekhez a lehető legegyszerűbb formában: ott találja mind en szülő
