Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
3205 rendszer tehát rosszul van összerakva, meggyőz ődésünk, ezért - és ezt célozza az országgyűlési határozati javaslat - komplex, központból vezényelt élelmiszerbiztonsági ellenőrzési rendszert kell kiépíteni Magyarországon. Meggyőződésünk és hitünk szerint ez nem igényli új szervezet felállítását, hisze n a meglévő szervezetek összehangolt és közös munkaterv szerinti működtetése éppen elegendő hatékonysági tartalékot jelent, amit ha így működtetnek - legalábbis meglátásunk szerint , a legtöbb célunkat teljesíteni tudjuk. Fontosnak ítéljük, hogy az az éle lmiszerbiztonsági rendszer ne a legdrágább megoldásokkal kezdje a vizsgálódását. Gyakorlati tapasztalat az, hogy egyszerűbb megelőzni a bajt. Az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések területén ez azt jelenti, hogy legyen mód és lehetőség az élelmiszerszállí tmányok, élelmiszeralapanyagok, késztermékek, félkész termékek bárhol való megállítására, és ha az itt alkalmazott szűrőn, a papírok egyszerű vizsgálatán fennakad valami, akkor lehessen visszafordítani a feladó állomásra. Fontos ugyanakkor ez a megállítás abból a szempontból is, hogy ha itt minden rendben találtatik, akkor ugyanennek a szállítmánynak a későbbi, a logisztikai központokban, az áruelosztókban, az áruházakban, esetleg konkrétan kint az eladótérben való vizsgálatát is folytatni lehet, sőt kell is meggyőződésünk szerint. Csak így lehet elkerülni olyan nemkívánatos fejleményeket, hogy kutyaeledelként beérkező húsáru a végén a hentespulton köt ki, és természetesen olcsóbb ára lévén kiszorítja a magyar hústerméket, vagy csak így szűrhető ki az a nem kívánatos folyamat is, hogy a behozott élőhal - amit állítólag az akváriumba, valamelyik élelmiszeráruház akváriumába szánnak - valamelyik horgásztóban köt ki, ne adj’ isten, a Velenceitóban vagy esetleg a Dunában, és itt nem is említve, hogy mindennek m ilyen komoly ökológiai, halegészségügyi kockázatai is vannak. Fontos tehát, hogy állíthassuk meg és ellenőrizhessük végig, hogy céljának, rendeltetésének megfelelően érkezzen az eredetében egyébként már szabályosnak bizonyult termék. (15.00) Ilyen ellenőrz és ma Magyarországon nincs. Egyes elemeivel különkülön foglalkoznak. Ezt egy egységes rendben, központilag vezényelt és tervezett módon kívánjuk vizsgáltatni, és az ehhez szükséges jogszabálymódosítási feladatokra szeretnénk ezzel az országgyűlési határo zattal felkérni a kormányt. A nem új szervezet mellett fontos szólni arról, hogy vajon többletköltségeket jelente az országgyűlési határozattal megcélzott új élelmiszerbiztonsági ellenőrzés. Úgy látjuk, hogy nem. Hiszen ma is elköltik ezek a szervezetek, és most nem rossz értelemben vagy pejoratívan említettem, hogy elköltik. Ez a dolguk ma. Megkapják a költségvetési pénzeket, itt is, ott is, amott is megtervezik, hogy mit kell vele csinálni, elköltik, rossz magyarsággal: elköltődik a pénz anélkül, hogy a z élelmiszerbiztonság előbb említett szempontjai érvényesülnének. A párhuzamosságok megszüntetése tehát azt az ésszerű feltételezést támasztja alá, hogy többletköltségvetési pénzbe ennek az élelmiszerbiztonsági rendszernek a működtetése nem kerül. Tegyü k fel a kérdést: vajon vane félnivalójuk azoknak az embereknek, akik ma azokban a szervezetekben dolgoznak, amelyek konkrétan ma ilyen vizsgálatokkal foglalkoznak? Meggyőződésünk szerint félnivalójuk nincsen. Nem a munkaerő leépítéséről, hanem a munkaerő egy értelmes, jól meghatározott cél érdekében való működtetéséről van szó, mindegyiküknek kell hogy legyen helye ebben az új élelmiszerbiztonsági rendszerben. Az élelmiszerbiztonsági rendszer természetesen nemcsak laboratórium, nemcsak papírok vizsgálata , hanem forgalomvizsgálat is. Éppen ezért az országgyűlési határozati javaslatban kiemelten kezeljük a kereskedelmi törvény azon előírását vagy azon tervezett előírását, amely be akarja emelni az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényből a beszerzési ár al atti értékesítés tilalmára vonatkozó passzust. Ezt a kormányzati szándékot nagyon határozottan megerősítjük ebben az országgyűlési határozati javaslatban, hozzátéve, hogy a komplex élelmiszerbiztonsági ellenőrzés egyik kibúvója jelen pillanatban az, hogy a beszerzési ár alatti tilalom érvényesítése például az importtermékek esetében gyakorlatilag nem működik. Egyetlen konkrét esetről tudunk,
