Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az APEH-nak a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat illetőleg a Nyugdíj-biztosítási és Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési joga ... - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS (MSZP), a napirendi pont előadója:
3201 jogalkalmazási gyakorlati tapasztalatok, amelyek ezt alátámasztják, és kifejezetten ezek alapján a gyakorlati tapasztalatok alapján javasoljuk a törvényjavasl atban foglalt módosításokat. A törvényjavaslatban javasolt szabályozási modell, mint említettem, korábban már működött, így rendelkezésünkre állnak azok a tapasztalati számadatok, amelyek a költségvetési megtérülés arányára vonatkozó szabályozás hatékonysá gát mutatják. Az MKK Rt.t mint egyedül lehetséges engedményest megnevező szabályozási modell 1999. március 18tól 2002. december 31éig érvényesült. A jelenlegi pályázatos szabályozási modell pedig 2003. január 1je óta van hatályban. A korábbi szabályozá s alapján a teljes átadott követeléscsomag tőkekövetelésértékre vetítve, 2,55 százalékos megtérülési aránnyal összesen több mint 13 milliárd forint költségvetési bevételt keletkeztetett. Ezzel szemben a jelenlegi pályázatos szabályozási modell keretében a költségvetési megtérülés, a tőkekövetelés értékére vetített megtérülés mindössze 1,25 százalékos volt, összesen 383,5 millió forint. De hangsúlyozandó, hogy azokon a pályázatokon, amelyeken nem a Magyar Követeléskezelő Rt. nyert, a pályázók minden esetben a követeléscsomag minimális ellenértékét, vagyis a tőkekövetelések 1 százalékát fizették csak meg. A 2003. január 1je óta eltelt időben egyébként összesen hat pályázat kiírására került sor, és ebből a legutolsó eredménytelenül zárult. A pályázatok kiírás ával, vagyis a minimális ellenérték meghatározásával kapcsolatos költségvetési kockázat kezelése e pályázatok kiírását időigényessé teszi, így minden esetben olyan követeléscsomag szerepel a pályázatokon, amelyeknél az adósokkal szembeni felszámolási eljár ás már több mint két éve folyamatban volt. (14.40) Ez értelemszerűen csökkenti a behajtás esélyeit, ami a vételárban, a követelések ellenértékében is megmutatkozik. A korábbi modellben ezzel szemben a követelések MKK Rt.nek történő átadá sa nem hordozott költségvetési kockázatot, így az átadás gördülékenyebb volt, és a felszámolási eljárások keretében a kezdetét követő egy éven belül mindig megtörtént. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a két szabályozási modell gyakorlati jogalkalm azási tapasztalatai azt mutatják, hogy összességében és arányaiban több mint kétszer olyan hatékonynak bizonyult az MKK Rt.t egyetlen lehetséges engedményesként megjelölő szabályozás, mint az APEH által közvetlenül pályázatra bocsátott követelésengedménye zés és az azt előíró, jelenleg hatályos jogszabályi megoldás. Visszatérve a megoldás elméletibb aspektusaihoz, két lényeges szempontot szeretnék még a törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelni. Egyrészt hangsúlyozandó, hogy nem a verseny kizárását hordozza ez a szabályozás, hanem annak az alapvető állami közhatalmi intézményrendszernek az átalakítását, amely a kérdéses állami adókövetelések minél hatékonyabb érvényesítésére hivatott. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a követeléseket a Magyar Követ eléskezelő Rt. tovább engedményezheti, természetesen nyílt pályázatok és a versenyt biztosító megoldások útján. Ez az APEHhel kötendő megállapodás pénzügyminiszteri jóváhagyásának előírása, a közvetett állami tulajdon fennállásán keresztül a tulajdonosi b efolyást az APEH folyamatos felügyelete és más állami intézmények - Állami Számvevőszék, KEHI - általi ellenőrzés is biztosítja. Azonban, szemben az APEHnél való pályáztatással, ez esetben már rendelkezésre állnak a követelések ellenértékének, minimális e llenértékének meghatározásához szükséges erőforrások, mint a csakis ezzel foglalkozó szakértő gárda, a speciális szaktudás és gyakorlat. Másrészt a másik szabályozási aspektusa a törvényjavaslatnak a jogharmonizáció megvalósítása, vagyis az, hogy olyan sza bályozást valósítson meg, amely összeegyeztethető az Európai Unió vonatkozó joganyagával és hazánk uniós tagságából eredő kötelezettségvállalásaival. Ebben a tekintetben a törvényjavaslat előkészítése során részletesen vizsgáltuk a vonatkozó közösségi jogi követelményeket, és megállapítást nyert, hogy a szabályok összeegyeztethetők a közösségi versenyjog szabályaival és a belső piaci szabályokkal, szabadságokkal is.
