Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - „Civitas Fortissima” - Balassagyarmat, a legbátrabb városról címmel törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH GYULA, az önkormányzati bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - NÉMETH ZSOLT (független):
3195 A kormány még nem döntött ebben a kérdésben, ugyanakkor én is azon a véle ményen vagyok, mint amit a beterjesztő képviselő úr el is mondott, hogy nagyon bízik benne, hogy a kormány támogatni fogja ezt az indítványt, és Balassagyarmatnak immáron majd a törvény fogja garantálni ezt a kitüntető címet, amelyet megszolgált, kivívott magának és büszkén visel. Úgy hiszem, ez egy elismerés mind a városnak, mind minden Nógrád megyeinek, de szeretném hozzátenni azt is, hogy minden olyan település lakójának, aki erős érzelemmel, nagy hazaszeretettel kötődik a saját városához, településéhez. Tehát kormánydöntés még nincsen, csak ezt a véleményt tudtam elmondani. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most pedig megadom a szót Tóth Gyulának, az önkormányzati bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Parancs oljon! TÓTH GYULA , az önkormányzati bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság egyhangú igen szavazattal két szempontból is általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. Az egyik az, hogy Magyarországon a magyar történelem fehér foltjainak feltárásában éppen az 1919es év tekintetében van mit pótolni. A balassagyarmati példa arra mutat rá, hogy a külső támadás ellen az ország területi integritásának védelme akkor milyen jelen tőséggel bírt, hiszen az erőszakos határmódosítás vagy éppen az ipari területek visszaszerzésére vonatkozó kísérlet megakadályozása az ország egésze és az ország jövője szempontjából döntő jelentőségű volt. Az általunk megélt évtizedek tekintetében az inte rnacionalizmussal kapcsolatos felfogás akadályozta, hogy ez a kérdés ennek megfelelően kerüljön szóba. A Tanácsköztársasággal kapcsolatos még rendezetlen viták is ezt erősítették. A mai időszakban pedig az integrációs folyamat szempontjából lehet kényes, d e ez nem jelentheti azt, hogy a közelmúltunk történelmével és ezzel az üggyel ne kellene a helyzetnek megfelelő felelősséggel és jelentőségének megfelelően foglalkozni. Azt gondoljuk, éppen Balassagyarmat az, aki példát mutatott, és más településeknek, vár osoknak is van ebben feladata. A bizottság ülésén elhangzott az is, hogy egy országszerte közismert minősítést a törvény erejével is meg kell erősíteni, hiszen a “legbátrabb város” címet köztudomásúan bírja Balassagyarmat, de elhangzott az is, hogy a “legb átrabb város” cím adományozása megnyithatja az utat afelé is, hogy a “legbátrabb község” címet is kiadják. Szükség lenne annak a módszerét, rendszerét kidolgozni, hogy milyen módon adományoz az Országgyűlés településeknek címeket, és erre természetesen tör vényt kell alkotni. Így elkerülhető lenne, hogy esetenként ad hoc jelleggel egyéb módon előkerülő címadományozások lennének, merthogy lenne törvényes rendje. Ez segítené a belügyminiszter és az országgyűlési képviselő, de a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek munkáját is, természetesen most sem vitatva Balassagyarmat egykori védőinek, az ott állomásozó katonáinak, a város polgárainak, vasutasainak, diákjainak 1919. január 29i tevékenységét és áldozatát. Még egyszer említem, az önkormányzati bizo ttság egyhangú igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajá nlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Németh Zsolt független képviselőnek. Parancsoljon, képviselő úr! NÉMETH ZSOLT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Urbán Árpád képviselőtársam törvényjavaslata a legbátrabb városról mindenk éppen üde színfolt a mai nap során is, hiszen nem valamiféle ellenőrzési
