Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3156 2004ben befejezett ellenőrzésekről hetven jelentés készült, melyek jellemzőit, tapasztalatait, az érintett vezetőknek megfogalmazott javaslatokat és az azokra kapott válaszokat az előttünk lévő jelentés mellékletei tartalmazzák. Ugyancsa k a jelentéshez kapcsolva kaptuk kézhez magának az ÁSZnak a gazdálkodásáról szóló, hitelesítő minősítéssel záradékolt független könyvvizsgálói ellenőrzés dokumentumát. Megnyugtató, hogy az Állami Számvevőszék az általa ellenőrzötteknek is példát mutat saj át háztáji gazdálkodásával. Az ellenőrzési kapacitás mintegy 40 százaléka időszerű, fontos, az érdeklődés középpontjában álló kérdésekhez kapcsolódott. Ezen törvényekben előírt rendszeres ellenőrzések körén kívül végzett munkák közül kiemelném - pusztán pé ldálózó jelleggel - az alábbiakat, melyek az Állami Számvevőszék elnökének a rendelkezése alapján kerültek az ÁSZ éves munkaprogramjába. Így tehát az ÁSZ által ellenőrzésre került a Környezetvédelmi Alap; a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszerét v izsgálta az ÁSZ; a kutatásfejlesztési célokra fordított pénz hasznosulásának ellenőrzése is a munkájuk között szerepelt. Ezen túlmenően az szja rendszerének vizsgálata, a szennyvízközműfejlesztési és működtetési feladatok ellátásának ellenőrzése, a Magya r Posta Részvénytársaság gazdálkodásának vizsgálata, az MFB Rt. tevékenységének vizsgálata, a Nemzeti Színház beruházásának ellenőrzése, a szekszárdi Dunahíd beruházásának ellenőrzése is szerepelt az éves munkatervben, amely munkák - mondom - nem a törvén yek által előírt rendszeres ellenőrzések körébe tartoztak, azonban annál nagyobb közérdeklődésre tartva számot. Nyilvánvalóan nagymértékben hasznos, hogy az ÁSZ ezekkel foglalkozott. A rendszeres ellenőrzésre kerülő területekkel kapcsolatban valóban tovább ra is újra és újra ismétlődő kritikák megfogalmazásával találkozhatunk, hiszen változatlanul - ugyanúgy, mint az előző hosszú évek során - fellelhetők az ÁSZ azon megállapításai, miszerint a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakuló költségvetési pozíció terve zési bizonytalanságra utal. Az ÁSZ szerint a gyógyszerkassza az előirányzottnál mindig jelentősebb kiadásai, hiányai szintén tervezési bizonytalanságra utalnak. Az adó- és vámbevételek előirányzathoz képesti elmaradása, a fejezetek bevételeinek felül- és k iadásainak alultervezése, a nem megfelelően működő belső kontrollrendszer általában a közszféra teljes területén, valamint a célfeladatok, fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítésében tapasztalható, általánosnak mondható hiányosságok ugyancsak hosszú éve k óta visszaköszönő kritikai megállapításai az Állami Számvevőszék éves jelentésének. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor azért felhívnám a figyelmet arra, hogy nem csak ilyen és ehhez hasonló jellegű meg állapítások találhatók az ÁSZ jelentésében, mert ha csak ilyenek lennének, akkor valóban helytálló lenne az a hasonlat, hogy falra hányt borsó az ÁSZ észrevételeinek, kritikáinak a megfogalmazása. De nem erről van szó, hiszen a jelentésben egy meglehetősen vaskos, mintegy 56 oldalas rész foglalkozik az Állami Számvevőszék jelentéseiben a fejezetek vezetőinek megfogalmazott javaslatokkal és az azokra adott válaszokkal. Ebből láthatjuk, hogy nagyon sok javaslat - az ÁSZ által tett javaslatok túlnyomó többsége - megvalósul, és kedvezően fogadták a vonatkozó kritikákat a fejezetek vezetői, csak hát nyilvánvaló, hogy az a fájdalmasabb, és arról esik több szó, ami többszörös észrevételezés után sem kerül javításra, ezért mi a parlamentben is ezekről szoktunk többe t beszélni. Az Állami Számvevőszék prioritásként kezeli a megbízhatósági nyilatkozattal záruló minősítő zárszámadási, pénzügyi, szabályszerűségi ellenőrzések elvégzését. Ennek teljes körűvé és zárt rendszerűvé tétele viszont csak a fejezeti belső ellenőrzé si egységek bevonásával képzelhető el. A külső ellenőrzés szerepe más, mint a belsőé, ha ez utóbbi hiányos, úgy a külső kontroll még jelentős hatásköri felhatalmazások és kapacitáskoncentrációk ellenére sem tud minősítő véleményt adni. Kétségtelen, hogy ag gályának adott hangot az Állami Számvevőszék az úgynevezett PPPprojektek együttes pénzügyi kihatásának, a jövőbeni költségvetéseket érintő magas determinációja miatt. Nehezen vitatható azon vélekedésének indokoltsága, miszerint most már
