Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3153 Ugyanezt állapítja meg, ha csak a 2004. évet tekintjük, a 2003. évi zárszámadás tekintetében már tényként, hiszen megállapítja a 2004. évben a zárszámadás vizsgálatakor, ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék, hogy nem tudta tartani a kormány a 2003. évi költségvetés számait sem. Nem tudta tartani, hiszen az áfavisszatérítés és a pénzügytechnikai intézkedések ellenére a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak a 2003. évi költségvetési tényszámok. Milyen érdekes, hogy már 2003nál is az áfáról beszélünk, és 2004 tekintetében, valamint a 2005ös költségvetés tekintetében is ez az áfavisszautalás vagy vissza nem utalás a központi kérdés. Úgy látszik, ennek a kormányzatnak fontos tényezőjévé vált, hogy hogyan kezeli az áfát. Ugyanis 2002ben teljesen más volt a helyzet. Az történt, hogy 2002 decemberében kifizették azt az áfát, amelyet egyébként csak 2003ban kellett volna. De mennyivel egyszerűbb volt, a 2002. évet kútba lehetett dobni, hiszen azt nem a mostani kormányzat tervezte, polit ikai szempontból azt lehetett kezelni - és mégsem sikeredett a 2003. évi költségvetést teljesíteni. Ha a tendenciákat megvizsgáljuk, mi történik 2004ben? Újra nem sikerül a költségvetést teljesíteni. Éppen az ellenkezője történik: az áfavisszautalásokat, amelyeket a 2004. évben kellene kifizetni, próbálják átcsúsztatni a következő évre. (10.50) Az Állami Számvevőszék egyértelműen jelzi, hogy ez nem helyes folyamat, és ezt a tendenciát meg kell tudni állítani. Azért tartom ezt fontos kérdésnek, mert úgy go ndolom, az Állami Számvevőszék felelősségteljesen megállapította ezeket a negatív tendenciákat, ugyanakkor pedig a kormányzat ezt nem tudta magáévá tenni. Nem tudta, holott itt nem kell rendeletet alkotni, nem kell törvényjavaslatot készíteni, nem kell kér ni a parlament segítségét, egyszerűen csak el kell olvasni az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényt, el kell olvasni az Országgyűlés által megalkotott áfatörvényt, el kell olvasni az Állami Számvevőszék jelentését, és ha mindezt a jelenlegi kormányzat megtette volna, akkor nem hozta volna ilyen helyzetbe az országot, sem a tekintetben, hogy képtelen tartani a költségvetési hiány mértékét, sem pedig olyan tekintetben, hogy ennek árán még több ezer vállalkozást is - magyar vállalkozásokat, Magy arországon működő vállalkozásokat - hátrányos helyzetbe hoz. Fontos tehát megállapítanunk azt, hogy az Állami Számvevőszéknek nincs felelőssége abban a tekintetben, hogy az országban miért alakult ki ilyen költségvetésipénzügyi helyzet, hogy az ország évr ől évre nem tudja teljesíteni az adott költségvetését. Azt nem szeretném most itt kifejteni, hogy ez milyen negatív tendenciákat okoz, és milyen káros az ország számára, ha itt csak ennek a finanszírozásáról, a következményeiről, az államadósság mértékéről , annak a kamatterheiről és a befektetői megítélésről, a bizalom elvesztéséről kellene vagy tudnék részletesen beszélni, de ezt most nem fogom megtenni, csak felhívom a figyelmet arra, az Állami Számvevőszék egyértelműen kijelenti, hogy évről évre nem tudj a teljesíteni a jelenlegi kormányzat ezt a feladatát. Felhívom továbbá a figyelmet néhány megállapításra, amit az Állami Számvevőszék tesz. Például a Munkaerőpiaci Alap tekintetében egyértelműen kijelenti, hogy a 2005. évi kiadás szerkezete nem tükrözi az uniós követelményeket kielégítő aktív foglalkoztatáspolitika megvalósításához szükséges pénzeszközök elégséges nagyságát. Tehát a Munkaerőpiaci Alap gazdálkodását, tervezését az Állami Számvevőszék nem tartja megfelelőnek. Nézzük, a társadalombiztosítási alapok tekintetében hogyan is állunk! Szintén az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva, a társadalombiztosítás hiánya 2002ig a 100 milliárd forintot nem érte el. Ezt követően azonban 2003ban már 350 milliárd forint volt, 2004ben pedig a 400 milliá rd forintot is meghaladta, jóllehet, a lakosság gyógyszerfogyasztása nem emelkedett számottevően 1998 és 2003 között. De akkor mi is történt valójában? Önkormányzatok. Az önkormányzatokról már esett szó, több szempontból is; az önkormányzati bizottság képv iseletében a képviselő úr elmondta, hogy mi az önkormányzati bizottság állásfoglalása. Azt gondolom, nem szükséges ismételni, de fontos súlyozni azt, hogy az Állami
