Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
3121 Így aztán ön azt is jól látja, hogy tulajdonképpen szükségte len lenne szeletekre szedni ezt a problémát, és azt mondani, hogy külön szabályozzuk a délvidéki, külön azon magyarok állampolgársági ügyét, akik a mai Románia, Ukrajna és Szlovákia területén élnek, és külön mindazokat, akik egyikbe sem tartoznak bele. Még egyszer mondom: a jogi érvelés annyira fontos, és szerintem olyan mérföldkő ennek a problémának a megoldása és az ezzel való foglalkozás életében, hogy én magam indokoltnak láttam ezt módosító javaslatban mégiscsak szétszedni. Ugyanakkor az egészet valóba n össze lehet tolni egy javaslattá. Nevezetesen: mindazon magyarok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt, egyoldalú nyilatkozattétellel kérhetik a magyar állampolgárságot. Valóban megemlítettem azt is, hogy akik magyar állampolgárként vagy pedig jogfo sztott módon, a magyar állampolgárságuktól megfosztva haltak meg, azok számára posztumusz adja meg a Magyar Országgyűlés a magyar állampolgárságot, hiszen ebből különböző más jogok is származhatnak. Ez nem idegen a magyar jogtól, illetve a rendszerváltozta tás utáni első parlament bizonyos körre már ezt meghozta. Amire ön célzott, hogy nem világos, hogy a belügyminiszternek lennee teendője az én javaslatommal vagy pedig a köztársasági elnök úrnak, ez azért nem világos, mert a módosító javaslatom a jelenleg hatályos törvény 5/A. §ához illik. Miután azonban a kormány ezt a szakaszt nem nyitotta meg, így ahhoz benyújtani nem tudtam, ezért tulajdonképpen az 5/A. § szellemében, de a 4. § keretei között került szabályozásra, és szó szerint átvettem: a belügyminis zter avagy a köztársasági elnök jogköre ezeket a kérvényeket vizsgálni, azt, amit az 5/A. § ebben az értelemben említ. Tehát határozott álláspontom, hogy a módosító javaslatom mint politikai akarat megáll a lábán; a jogi támaszték nyilvánvalóan vizsgálandó , szándékunk is az volt, hogy ezt a magyar társadalom elé tárjuk. Azt megértem, ha a kormány nem támogatja, elfogadni nem tudom, ezért ha a módosító javaslat mégsem lesz az előterjesztett törvényjavaslat része, akkor más megoldásokban, de ezt az ügyet mind enképpen tovább kívánjuk folytatni. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Szentgyörgyvölgyi Péteré a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Én is a pótcselekvésre szeretnék pár mondatban reagálni. Tehát abból indulunk ki, hogy a törvény módosításáról szóló javaslat, az előterjesztés indokolása elsődlegesen az alkotmányra hivatkozik, az alkotmánynak arra a pontjára, amely azt mondja, hogy a Magyar Köztársaság kötelezettségének érzi és kötelességet vállal azért, hogy a h atáron túl élő magyarok kulturálisan és mindenféle módon megfelelően, szülőföldjükön boldogulhassanak. Tehát ez az egyik hivatkozási pontja az előterjesztésnek. A másik pedig az, hogy de az a magyar, aki a határon túl él, és véglegesen elhatározza, hogy Ma gyarországon kíván véglegesen élni és letelepedni, az itt ezt könnyebben tehesse. Az indoklásnak ez a két része egymásnak teljességgel ellentmond. Egyrészt a szülőföldön való boldogulásról beszél, másrészt pedig pont az ellenkezőjéről, hogy ne ott boldogul jon, hanem jöjjön át, és itt boldoguljon. Ez a teljes ellentmondás feloldható lett volna azzal a kettős állampolgársággal, amit sajnos a december 5ei népszavazás eredménytelensége folytán nem tárgyal a parlament. Így is megtehetné egyébként - függetlenül attól, hogy eredménytelen volt a népszavazás , mert miért ne tehetné, törvényt alkothat minden további nélkül a parlament. De nem teszi a kormány, nem ilyen előterjesztést tesz, tehát nem ennek az ellentmondásnak a feloldásán fáradozik, hanem a két indok közül kivesz egyet, azt, hogy ha valaki elhatározza, hogy átjön Magyarországra, ezt könnyítse meg a parlament; és ennek a feladatának valóban eleget tesz ez az előterjesztés, de az eredeti elképzeléshez, és ami ennek az előterjesztésnek az indokolásában is benn van ez a kettősség, ahhoz képest pótcselekvés. Ahhoz képest nem, amit ténylegesen csinál, mert
