Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A helyi önkormányzatok 2005. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tö... - ELNÖK (Harrach Péter): - TASÓ LÁSZLÓ, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3069 (19.40) A többségi vélemény szerint megnyugtató volt, hogy a pályázatok előzetes minősítését, rangsorolását a szakminisztériumok szigorú szakmai szempontok szerint végezték. Kétségtelen, hogy az ellenzéki képviselők részér ől vannak különböző kifogások. Én is tudnék olyan beruházásokat, olyan projekteket felsorolni BácsKiskun megyéből, amelyek az előző parlamenti ciklusban háromszor egymás után voltak elutasítva, de úgy érzem, ez nem egy bizottsági előadó feladata, ez a kés őbbiekben még szóba kerülhet. A többség egyértelműen támogatólag vette tudomásul azt a kormányjavaslatot, melyről államtitkár úr szintén szólt az előbb, amely lehetővé teszi a 2 ezer lakos alatti önkormányzatok egyfajta részvételét, pályázatát a szennyvízt isztítás és elvezetés támogatásával összefüggésben. Úgy érzem, ezen túlmenően nem hangzott el olyan egyéb lényeges momentum, amit most nekem fel kellene sorolnom, illetve interpretálnom kellene. A lényeg az, hogy a bizottság végül 12 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A bizottság kisebbségi véleményét Tasó László képviselő úr közvetíti. TASÓ LÁSZLÓ , a szociális és cs aládügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményét szeretném ismertetni a T/15887. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Először a helyi önkormányzat ok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvénnyel kapcsolatban fejtem ki a véleményünket. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésében átmeneti mentességekről van szó, melyek azért is érdekesek, mert alaphelyzetben a pályázatok első lé pése mindig az, hogy meghatározzák a beruházások helyszínét, és ez mindig konkrét szokott lenni. E paragrafus (3) bekezdésében az előterjesztő megadja a támogatást egy olyan esetben, amikor a vízjogi létesítési engedély nincs összhangban az igénybejelentés ben szereplő műszaki tartalommal. Nos, korábban ilyen esetekben szó nélkül kiszórták a pályázatokat, és nem kaptunk a bizottsági ülésen választ arra, hogy mi okozta a különleges elbírálást. Úgy néz ki, hogy mégiscsak vannak magasabb szempontok. A 4. § 6. s zámú mellékletének 1/4. pontja esetében javasoltuk a jövőre nézve, hogy az igen jelentős nagyságrendű közpénzek felhasználásának hatékonysága miatt a szennyvízberuházásoknál legyen lehetőség pályázni a lakások bekötésére is. Ezáltal a rácsatlakozás kívánt százaléka is biztosítva lenne, ezenkívül minden más lényeges elvárás is teljesülne. Az említett pont alatt az előterjesztő támogatni kívánja plusz 10 százalékkal a 15 ezer fő lélekszámú településeket. Ez azért aggályos, mert korábban a közös beruházásokat, az értelmes összefogást és a társulásokat támogatták, nem kerültek hátrányba a nagyközségek és a kisvárosok. Aggályosnak tartjuk a támogatások jelenlegi mértékét is, mert a korábbi kiegészítő támogatások jelentős részét megszüntették. Ezzel talán burkolta n az a cél, hogy csak azok az önkormányzatok tudjanak pályázni, amelyek rendelkeznek komolyabb saját erővel, esetleg az lehet még a cél, hogy a hitelnyújtásra ugrásra készen álló bankok újra és újra helyzetbe kerüljenek. Úgy néz ki, hogy minden egyes lépés testre van szabva. A törvényjavaslat 1. számú mellékletében az önkormányzatok címzett támogatásait tartalmazó lista egyszerre több dolgot is elárul. Közhelynek tűnik, és többen elmondták már, hogy minden várakozást alulmúl a 4,6 milliárd forintos támogatá s, amely címzett támogatásként ebben az évben az új indulókra érvényes. A címzett támogatással megvalósuló beruházások ágazati megoszlását is aránytalannak tartjuk. A kulturális ágazat beruházásainak támogatása 6,5 milliárd forint, amiből mindössze 502 mil lió forint a tárgyévi. Fenntartással fogadjuk, hogy az egészségügyi célú beruházásokra alig több mint félmilliárd
