Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
3052 érvényesek, érdekesek, mert jobb olyan törvényt alkotni, amelyet majd egy év múlva vagy két év múlva nem kell újrafabrikálni. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Lázár Mózes képviselő úré a szó. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Ház! Természetesen az energiaügyek mindig komoly érdeklődést váltanak ki, és jól látom, hogy ebben a teremben ez csak most nyomokban fedezhető fel, tehát nem akarom húzni tovább a dolgot, de azért néhány gondolatot szeretnék ebben a két percben elmondani. Valóban elmondtuk már sokszor azokat az alapkérdéseket, amelyeket itt a vezérszónoklatban, illetve az írásbeli leadott felszólalásban elmondtam most, de n em éreztük azt, hogy ez átlépte volna a kormánykoalíció ingerküszöbét, ezért kénytelenek vagyunk ismételten elmondani, hogy az Energia Hivatal önálló szabályozást igényel, hogy a magyar érdekek nem jelennek meg - és a többi, és a többi, nem akarok kitérni rá. Valóban, a teljes piacnyitás a cél. De mi a célja a teljes piacnyitásnak? Erre Horváth professzor úr is utalt, hogy jó színvonalú szolgáltatást minél olcsóbban kapjunk meg. Az elmúlt időszakban is, erre utalt Podolák úr, ebben a liberalizációban éltanu lók vagyunk, de nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket így előzetesen sem, mert az a célja elsődlegesen, hogy az árak lefele menjenek és ne fölfele. A teljes piacnyitásig a sok feladatot csak nagyon szőrmentén tárgyalja az előterjesztés, illetve a megszó laló kormánypárti képviselők, pedig ebben is nagyon komoly problémák rejlenek, és mindig is monopolisztikus lesz ez a rendszer a természetéből fakadóan, hiszen kiépített vonalas rendszer, nem fog senki építeni egy újabbat. A gázt megválaszthatjuk, hogy kit ől vásároljuk, de hogy ki szállítja hozzánk a saját vezetékén, azt nem. Tehát ebből a szempontból mindig monopolisztikus lesz, és ne gondolja senki azt, hogy ha megteremtettük a teljes piacnyitást, akkor már semmi dolgunk nem lesz onnantól kezdve, hiszen v annak jó példák ebben a szektorban is, de más energiahordozók területén is, olyan példák a világban, ahol komoly problémák adódtak a liberalizáció után. Az árakra még annyiban visszatérve, hogy gyakran hivatkozunk a világpiaci hatásokra, de ha a környező o rszágokat, a volt szocialista országokat megnézzük, amelyek velünk együtt léptek be az Unióba, azokban is hatnak a világpiaci árak, és ebben a tekintetben nem állunk jól, mert hozzájuk képest magasabbak az áraink. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsor okban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szakács Imre következik. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a gázellátásról szóló törvény vitája okán egy szűkebb szegmensről, nevezetesen az önkormányzatokról szeretnék ebben a vitában egykét gondolatot elmondani. Fontos lenne, hogy amikor ezt a törvényt a parlament megalkotja, akkor ne csak mindig a lakossági felhasználók vagy a lakosság szempontjából nézzük ezt, hanem az önkormányzatok részéről is, hogy milyen kihatásai lehetnek a törvén y módosításának. Nálunk GyőrMosonSopron megyében elég későn kezdődött el a gáz széles körű felhasználása, viszont az utóbbi években az önkormányzatok is éltek azzal a lehetőséggel, hogy az intézményeikben a fűtéskorszerűsítés okán és egyben az energiata karékosság, az olcsóbb energiafelhasználás okán gázüzemre tértek át. A tapasztalat viszont az, hogy a gázáremelkedéssel nem biztos, hogy ez a legszerencsésebb beruházás és lépés volt, és ugyanakkor azt is tudomá sul kell venni, hogy az önkormányzatok az
