Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Miért hagyta magára az FVM a mezőgazdasági érdekelteket a közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozásában?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KARSAI PÉTER (MDF):
3009 munkáját: nincsen fontosabb dolog ma, mint a gyermekek megsegítése, újabb gyermekek életre hívása. Ez a legfontosabb nemzetpolitikai feladat, a többi csak hablaty emellett. Az a le gfontosabb, hogy gyermekbarát társadalommá, gyermekszerető társadalommá váljunk. Ha teljes mértékig kompenzálnánk anyagilag a gyermeket nevelő családok terheit, még akkor is mi lennénk adósak a gyermeknevelő családokkal szemben. Ők hordozzák a hátukon a jö vőt és a társadalom jelenlegi terheit egyaránt. Erre gondoljunk, amikor adótörvényeket készítünk, és amikor törvényeket hozunk! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bizalommal a minisztérium iránt elfogadom a választ. Köszönöm szépen. (Taps.) Karsai Péter (MDF) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Miért hagyta magára az FVM a mezőgazdasági érdekelteket a közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozásában?” címmel ELNÖK (Harra ch Péter) : Karsai Péter, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Miért hagyta magára az FVM a mezőgazdasági érdekelteket a közcélú vízgazdálkodási feladatok finanszírozásában?” címmel. Képviselő ú ré a szó. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar vízgazdálkodásban a víztársulatok olyan közfeladatokat látnak el, amelyek szükségesek a mezőgazdasági termelés biztonságához. Ennek a vízgazdálkodási közfeladatnak a finanszírozása eddig két forrásból történt: a helyi érdekeltek által fizetett érdekeltségi hozzájárulásból és az állami finanszírozásból. Példának okáért az 19992000. évi jelentős, 500 ezer hektáros belvízi elöntés után a védelmi képesség fokozása érdeké ben az Orbánkormány kétszer akkora mértékben járult hozzá a művek fenntartásához, üzemeltetéséhez, rekonstrukciójához és fejlesztéséhez, mint az érdekeltek. 2004ben az érdekeltségi hozzájáruláshoz az állam már csak másfél milliárd forintot tett hozzá. 20 05ben a helyzet tovább romlott, immár a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátásához nem áll rendelkezésre állami forrás. Csakhogy a közfeladatok finanszírozásának teljes mértékű, az érdekeltekre történő áthárítása több szempontból is aggályos. Így: 1. A csatornák, vízfolyások 70 százaléka, a szivattyútelepek 100 százaléka állami tulajdonban van, így az államnak mint tulajdonosnak a művekkel és az ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelőssége kérdőjeleződik meg. 2. Félbemaradtak a rekonstrukciós fela datok, holott a rekonstrukciót 100 százalékos állami finanszírozással kellett volna elvégezni. 3. Csökken a védelmi képesség, hiszen amíg 2003ban mintegy 7 milliárd forint állt rendelkezésre, 2005ben az érdekeltek csak magukra számíthatnak, s erre az évr e várhatóan csak 2,5 milliárd forint teremthető elő. 4. Az állam teljes körű és gyors kivonulása a feladatok finanszírozásából váratlanul érte az érdekelteket, annál is inkább, mert ezzel kapcsolatban előzetes jelzésre vagy egyeztetésre nem került sor. A t ermelők anyagi helyzete nem engedi meg az érdekeltségi hozzájárulás drasztikus emelését, ez pedig a művek gyors ütemű romlásával, az eddig elvégzett rekonstrukciós eredmények tönkremenetelével, végső során a termelés biztonságának és védelmi képességének a csökkenésével jár együtt.
