Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Mécs Imre (SZDSZ) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Gyermeki esélyegyenlőség” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter):
3007 Mécs Imre (SZDSZ) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Gyermeki esélyegyenlőség” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztel t Országgyűlés! Mécs Imre, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez: “Gyermeki esélyegyenlőség” címmel. Képviselő úré a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Nem lá tom a miniszter asszonyt. ELNÖK (Harrach Péter) : Én egy államtitkárt látok. Ha ez önnek megfelel, akkor tegye fel a kérdést. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Micsoda metamorfózis! Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Miniszter Asszony helyett Államtitkár Úr! 2004. május 1je óta EUkövetelmény is, hogy az ország komolyan vegye a szegénység elleni és a társadalmi összetartozást erősítő terveket, intézkedéseket, lépéseket. A szolidárisabb, összetartozóbb társadalom középpontjában a szegények méltóságának védelme kell hogy álljon. Ugyanakkor emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2005 tavaszán az UNICEF, az ENSZ gyermekjogi szervezete hatodik alkalommal tette közzé a “Gyermekszegénység a gazdag országokban” című kiadványt. A vizsgált 24 OECDországban 4050 millióra tehető a relatív szegénység definíciója alapján számított szegény gyermekek száma. A vizsgálat adatai a relatív szegénység definícióján alapulnak, amely fogalom azokat tekinti szegénynek, akik az országos átlagjövedelem 50 százalékából kénytelenek megélni. A kiadv ány három nagy csoportba sorolja az OECDországokat. Az első csoportba kerülő skandináv államokban a gyermekszegénység rátája 3 százalékos, a harmadik csoportba kerülő Egyesült Államok és Mexikó esetében meghaladja a 20 százalékot. A második csoportba és í gy a középmezőny tagjai közé sorolt Magyarország a kilencedik pozíciót foglalja el a maga 9 százalékos rátájával. A jelentés legfontosabb megállapítása ugyanis éppen az, hogy a kilencvenes évek eleje óta a szegénységben élő gyermekek aránya a 24 OECDállam közül 17ben növekedett, és jelentős csökkenés mindössze négy országban - Ausztráliában, Norvégiában, az Egyesült Államokban és Angliában - tapasztalható. Magyarországon az emelkedés 1,9 százalékos. A jelentés is megerősíti, hogy a kormányoknak módjukban áll csökkenteni a rátákat. Magyarországon - a jelentés adatai alapján - kormányzati intézkedések, költségvetési támogatások nélkül 23 százalékos lenne a gyermekszegénységi arány. A hatékony kormányzati intézkedések elősegítése érdekében az UNICEF egyúttal ajánlásokat is igyekezett megfogalmazni, hiszen komplex programokra van szükség. A gyermekszegénység enyhítése a társadalmi esélyegyenlőséghez vezető út fokmérője. Minden társadalomnak elementáris önérdeke és abból származó kötelessége, hogy sokkal nagyobb mértékben részt vállaljon a gyermekek felnevelésének költségeiben. Mindezek ismeretében a következő kérdést teszem fel: milyen hathatós intézkedéseket tesz és tett a kormányzat a rossz körülmények között élő gyermekes családok helyzetének javítása érdekéb en? Tisztelettel várom válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) :