Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2995 becsületesen számot adva e tudásról lehet érvényesülni az életben, és ezt a hitüket nem akarják elveszteni. Ezt a hitet is helyre kell állítanunk, ezt a hitet is helyre akartuk állítani ezen a héten, ezen a drámai héten, amelynek az első két napja válságos volt, és amelynek a további ideje is rendkívül nehéz volt. Megkértük a Nemzeti Nyomozó Irodát, megkértük, hogy nyomozza ki, kik a bűnösök a minisztérium szintjétől egészen az iskolákig, az internethasználóktól egészen más intézményekig. Szabad a kezük, hogy a teljes vizsgálatot lefolytassák, és higgyék el, u raim és hölgyeim, én magam is meglehetősen kíváncsian várom azt az eredményt, hogy ezeket a bűncselekményeket a rendszer milyen szintjén követték el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Csapody Miklós, az MDFfrakció frakcióvezetőhelyettese, szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett, felszólalásának címe: “Ki és miért veri be egy könyvesbolt kirakatát?” Öné a szó. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Kö szönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Május 9én éjszaka a választókörzetemben, a Karinthy Frigyes úton ismeretlen tettesek rövid időn belül másodszor verték be az Éghajlat Könyves Kávézó kirakatát. Történt mindez azok után, hogy a könyv esboltban a történettudomány kiváló művelői tartottak előadássorozatot egy, a magyar Himnusznak emléket állító szoborkompozíció felállításának támogatására. A XI. kerület rendőrkapitányával magam is beszéltem, a rendőrség nyomoz, és mindent megtesz a tette s vagy tettesek kézre kerítésére, ám ez az eset mégsem csupán rendőrségi ügy. Ami történt, egyértelmű provokáció a kulturális közéletnek egy olyan találkozóhelye ellen, ahol Németh Lászlóról tartottak előadást, nemrég Márai Sándor és Wass Albert munkásságá t mutatták be. Az a hatalmas kődarab, amelyik nemcsak az utcai kirakat vastag portálüvegét törte be, röptében még a belső üveget is átütötte. Kellett hozzá némi erő és elszántság. A kő éppen Wass Albert könyveit érte, a Romániában még ma is háborús bűnösne k tartott Wass Albert műveit, akinek magyar állampolgárságát az előző baloldali kormányzat utasította el, és akinek szobrát - nem a főváros költségére - a városvezetés máig sem engedte felállítani. Volt az üveg mögött más is, a szent koronás magyar címer - csak emlékeztetőül: a Magyar Köztársaság állami címere , Máriaszobor, egyházi könyvek is. Ez a harc azonban, amely talán még mindig nem a végső, most nem az átkos nacionalizmust és nem is a klerikális reakciót vette célba, hanem Wass Albertet találta el . A könyvre támadó barbárság azt vette célba, amit ennek az írónak a munkássága jelent a mai Magyarországon, azt a szellemiséget, ami egy politikai oldalhoz vagy egy adott párthoz köt, pedig egy igazi író sohasem lehet pártkatona, mert az igazi magyar író hagyatéka az egész nemzet öröksége. Tisztelt Országgyűlés! Amit a betört kirakat esetéből levonni érdemes, azt a kirekesztőknek, a kirekesztéstől rettegőknek és a közömbösöknek, mindenkinek tudnia kell: megesett már az európai történelemben, alig több mint hatvan éve, hogy valami a gyűlölt könyvek kirakatának betörésével kezdődött, aztán a könyvégetéssel folytatódott. Egy polgári demokráciában azonban az ilyesminek a leghatározottabban ellenállni nemcsak a rendőrség dolga, hanem mindenkinek. Ettől is el kel l határolódni, ez ellen is föl kell lépni, és nemcsak rendőrségi eszközökkel, hanem mindenekelőtt a közszellem megváltoztatása által. (14.20) Mert egy normális országban, a normális Magyarországon nem fordulhat elő, hogy akár Móricz Zsigmond vagy Kosztolán yi Dezső, József Attila és Tamási Áron könyveire, akár pedig Esterházy Péter, Kertész Imre vagy bárki más könyveire támadjon rá bárki bármilyen okból. Ha ez mégis megtörténhetett, akkor nem a gyönge utcai közvilágítással és nemcsak a közrenddel van baj, ha nem
