Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - Endre Sándor (Fidesz) - dr. Kolber István tárca nélküli miniszterhez - “Mi az oka annak, hogy Bács-Kiskun megyében 36 kistelepülés kedvezőtlen besorolású település lett?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ENDRE SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
299 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Endre Sándor, a Fidesz képviselője, kérdést kívá n feltenni a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek: “Mi az oka annak, hogy BácsKiskun megyében 36 kistelepülés kedvezőtlen besorolású település lett?” címmel. A kérdésre a téma szerint feladat- és hatáskörrel ren delkező földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevében Pásztohy András államtitkár úr válaszol majd. Képviselő úr, önt illeti a szó. ENDRE SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úrtól egy ol yan ügyben szeretnék információt szerezni, ami nagyon fontos a DunaTisza közén élő embereknek, ez pedig a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatására vonatkozik. Itt igen komoly összegekről lehet szó, hiszen az egyik jogforrás szerint 85 eur ó 90 cent hektár/évet lehet kérni, másik helyen pedig 10 euró 94 centhez lehet hozzáférni. Három különböző jogforrás határozza meg ennek a lehetőségét; és a települések részéről három feltételnek együttesnek kell teljesülni. Jelen pillanatban egy százponto s termőértékmutató alapján történt meg annak meghatározása, hogy kik is a jogosultak erre: ahol a mutató szerinti termőérték az országos átlag 80 százalékát nem érte el. BácsKiskun megyéből 64 település földterületei kerültek így ebbe bele. A nemzeti vid ékfejlesztési terv hivatkozott fejezete szerint a feltételt azok a területek elégítik ki, amelyeknek az összeírásban szereplő bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem érte el az országos átlag 80 százalékát. Ez az összeírás a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás alapján készült el; 1999ben a mezőgazdasági termelői átlagárak alapján került képzésre a becsült érték. Erre vonatkozó településsoros adatokat nem találtunk, ugyanakkor az ebben a térségben folyt atott vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a gazdálkodóink által termesztett takarmánynövények fedezeti hozzájárulási értéke mintegy fele az országosan megállapított standard fedezeti hozzájárulási értékeknek. A fenti sze mpontok alapján több település is igen nehéz helyzetbe került. Kérdezik tőlem az emberek, és kérdezem az államtitkár urat, hogy mi ennek az oka, és mi a változás pontos háttere, hogyan is történt az elosztás. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Pásztohy András államtitkár úrnak. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Képviselő Úr! Valóban egy eléggé bonyolult helyzet, amit ön felvázolt, és tényleg a megoldás sem annyira egyszerű. (16.30) Mint tudjuk, a nemzeti vidékfejlesztési terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatások kal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról szóló 130/2004. (IX. 18.) számú FVMrendelet 2. és 3. számú mellékletében kerültek rögzítésre a kedvezőtlen adottságú területek. A területalapú kompenzá ciós támogatás a nemzeti vidékfejlesztési terv keretein belül a 151/2004. számú FVMrendelet részletes szabályai alapján történik. Egyébként a kedvezőtlen adottságú területek létrehozása az 1257/1999. számú európai tanácsi rendelet alapján a nemzeti vidékf ejlesztési terv keretein belül történt. Mint ahogy ön is utal rá, a cikkely hatálya alá kerülő területek a természeti, termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyeknek a cikkelyben meghatározott mindhárom, ön által is említett feltételnek k ell megfelelniük.
