Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 11 (224. szám) - Mit „teljesített három év alatt a Medgyessy-Gyurcsány-kormány” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
2946 Amióta Gyurcsány Ferenc lendületbe hozta az országot, nemcsak a munkanélküliség nőtt, de csökkent a foglalkoztatottak száma is 21 ezer fővel. Nemcsak gyárbezárásokra és elbocsátásokra került sor (Kovács Tibor: Hanem gyárnyitásokra!) , hanem megtörtént az a csúfos eset is, hogy olyan nagy megrendelők, olyan nagy működő tőkével dolgozó cégek, mint amilyen a Peugeot, a Ford vagy a Hyundai, ezek a cégek a kormányzati tétlenkedés és tehetetlenség miatt Szlovákiába, illetve Lengyelországba települtek. (12.00) Így 3200, 3000, 3500, 4000 - gyáranként, cégenként másmás, de több ezer - munkahely települt át más országokba. Katona Tamás politikai államtitkár úr, amikor mindezt szóvá tettük, és amikor Varga Mihály képviselő úr bemutatta a Fidesznek azt a javaslatát , amely jelentősen csökkentené az adókat és járulékokat, és ezzel számításaink szerint 40 ezer új munkahelyet lehetne létrehozni, erre azt reagálta államtitkár úr, amikor a munkanélküliséget többedszerre is szóvá tettük, hogy elfogadható szintű a munkanélk üliség. Úgy gondolom, hogy ezt a kijelentését nemcsak mi hallgattuk felháborodva, hanem azok a munkanélküli emberek is és azok a pályakezdők is, akiknek egyre nehezebb a helyzetük, hiszen ma már a pályakezdők közül minden ötödik munkanélküli. Az ő munkavállalásuk érdekében, az ő foglalkoztatásuk érdekében több javaslatot is benyújtottunk, nagyon sajnáljuk, hogy érdemi vita nélkül ezeket a javaslatokat elutasították. Nézzük meg, hogy a jóléti jövedelempolitika hogyan valósult meg. A minimálbér össze ge három év alatt összesen 7 ezer forinttal növekedett. A polgári kormány idejében 19 500 forintról nőtt 50 ezer forintra. Ma a munkaügyi miniszter szerint másfél millió ember él 57 ezer forint minimálbéren. A jóléti jövedelempolitika jegyében 3 millió emb er él a létminimum alatt, egymillió ember nyomorszinten él, és 300 ezer gyermek naponta csak egyszer étkezik. (Babák Mihály: Erre mondja, hogy nagy a jólét!) Amikor Csizmár Gábort miniszterjelöltként meghallgatta a foglalkoztatási bizottság, és a minimálbé r kérdése is szóba került, akkor miniszterjelöltként azt mondta, hogy 87 ezer forintos minimálbért tartana megfelelőnek, de lehetségesnek csak 5758 ezer forintot. Milyen érdekes ezek után, hogy a miniszterek, az államtitkárok és a miniszterelnök fizetését lehetséges volt a duplájára emelni. Az új foglalkoztatási formák bővítésére sem került sor. Távmunkában összesen 1500 munkahelyet sikerült ez idáig létrehozni, a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma pedig nem nőtt. Pedig azok az édesanyák, akik a gyerm eküket nevelik, szívesen dolgoznának ebben a két foglalkoztatási formában, hiszen ez lehetővé tenné a családi élet, a gyermeknevelés és a munka összehangolását. A hangzatos bejelentéseken túl, a Távmunka Tanács megalakulásán kívül gyakorlatilag nem történt semmi. A nők munkavállalási esélyei egyre romlanak; ha fiatal, azért, mert gyermeket fog szülni vagy gyermeket nevel, ha pedig középkorú, akkor a munkáltató számára már öregnek számít. Ha falun vagy vidéken él a nő, akkor még nehezebb a helyzete, mert az óvoda- és az iskolabezárások miatt megszűnt nagyon sok helyen, különösen a falvakban a gyermekek biztonságos felügyelete. De azért mégiscsak történt itt valami, hiszen az esélyegyenlőségért felelős volt miniszter asszony megbízásokat adott különböző tanulm ányok elkészítésére. Az egyik ilyen remekmű a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a szakszervezetek által, egy másik pedig “A nők esélyegyenlőségének problematikája Magyarországon az uniós csatlakozás előtt” címet viseli. Erre a két tanulmányra több mill ió forintot fizettek ki, olyan nagyságú összeget, amelyért egy minimálbéren foglalkoztatott nő több mint hét évig dolgozik. Erre tellett az esélyegyenlőség jegyében. Nézzük meg, hogy a hátrányos vagy leszakadó térségekben történte valamilyen változás. Csi zmár Gábor munkaügyi miniszter kijelentette, hogy elég pénzügyi forrás áll rendelkezésre a