Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 21 (200. szám) - Pettkó András (MDF) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Miért nem könnyíti meg a kormány az e-kereskedelem elterjedését?” címmel - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
294 Pettkó András, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési minisz ternek: “Miért nem könnyíti meg a kormány az ekereskedelem elterjedését?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ú r az évértékelő beszédében kihangsúlyozta: a kormány gazdaságfejlesztési programja olyan ágazatokra koncentrál, amelyek a modern világ hajtóerejét adják, és amelyek képesek lendületet adni Magyarországnak. A hét kiemelt fejlesztési irány egyikeként az info rmatika területét nevezte meg. (16.10) Egyetértek a miniszterelnök úrral: valóban rengeteg fejlesztenivaló van még ezen a területen. Itt van mindjárt az ekereskedelem kérdése. Az Európai Unió tagállamaiban - az irányelvek szabta keretek között - igazoltan jól működnek az internetes áruházak. A fogyasztók otthonukból juthatnak információkhoz, nem kell sorba állniuk, a termékek jelentősen olcsóbbak. Az internetes áruházhoz nincs szükség üzlethelyiségekre, raktárakra, személyzetre, nem kell rezsit fizetni; ki sebb beruházással, nagyobb árukínálattal lehet működtetni a vásárlók érdekében, hiszen kényelmes, gyors és olcsó megoldás. Elengedhetetlen persze, hogy az alapfeltételek adottak legyenek a működéséhez. Egyik ilyen alapfeltétel a törvényi szabályozás. Magya rországon a jogszabályok nemhogy támogatják, de kifejezetten akadályozzák az ekereskedelem terjedését. Önmagában azonban még ennek megléte is kevés lenne, hiszen számítógépekre és internetelérési lehetőségekre is szükség van. Felmérések szerint az Európai Unió tagállamaihoz újonnan csatlakozó tíz ország közül hazánk sereghajtó az internetpenetráció terén. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy felelős magyar kormánynak vállalni kell ígéreteit. Mit tesz az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, hogy a magyar gazdas ág fejlődésének egyik kiemelt területe az informatikai szektor legyen? Mit tesz a tárca annak érdekében, hogy az ekereskedelem térhódítása elől felszámolja az alapvető akadályokat? Mikor tudnak a magyar polgárok az EU más tagállamaiban élőkhöz hasonlóan k ényelmesen, gyorsan és olcsón az internetes áruházak kínálatából (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vásárolni? Várom megnyugtató válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A kérdésre Csepeli György államtitkár ú r válaszol. Megadom a szót az államtitkár úrnak. DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elektronikus kereskedelem valóban az egyik legfontosabb dimenziója az infor mációs társadalom kialakulásának. Ketté kellene választani ezt a kérdést: az egyik az elektronikus üzleti kereskedelem, a másik meg a fogyasztók kereskedelmi szolgáltatásokhoz való viszonyulása. Ami az elektronikus üzleti kereskedelmet illeti, ott Magyaror szág egy 64 országot tartalmazó világranglistán éppen a 30. helyen van, és a GKI 2003as adatai szerint az interneten keresztül értékesítő hazai vállalatok aránya 10 százalék, míg a beszerzéseket végzőké 18 százalék. Tehát úgy tűnik, hogy a “B to B” forgal omban az elektronikus kereskedelem, ha nem is túlzott mértékben, de elindult. Valóban, a fogyasztói elektronikus kereskedelemnek a mértéke nem kielégítő: 2004es felmérések szerint 1112 milliárd forintos éves nettó forgalmat mutattak ki, és ez a forgalom növelhető. Felhívnám a figyelmet egy olyan tényezőre, amit általában nem a kormányoknak a rovására szokás írni, ez a lelki alkat vagy mentalitás, az a fajta bizalmatlanság, ami az embereket mélységesen eltölti az elektronikus kereskedelemnek az alkalmazásá tól, félnek attól a vizsgálatok szerint, hogy becsapják őket, félnek attól, hogy az adataikkal visszaélnek. Emlékeztetnék arra, hogy az
