Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 11 (224. szám) - Mit „teljesített három év alatt a Medgyessy-Gyurcsány-kormány” című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2927 bizonyítják ezt a deficitet, amelyek rendszer nélküliek, amelyek átgondolatlano k, és amelyek mögött sokkal inkább PRtevékenység látszik, mint valódi szakmai átgondoltság. Az intellektuális deficit hiányát két helyen lehet tetten érni. Az egyik napjaink történése, az érettségi körüli botrány, amikor a miniszternek, aki önmagában, egy személyben felelős 116 ezer diák négyéves munkájának a veszélyeztetéséért, eszébe sem jut, hogy ezért a - ki merem mondani - bűnért fontolgassa azt, hogy lemond a posztjáról, hiszen ami most történik, az az ő felelőssége, és nem hajlandó elismerni a felel ősségét. De tudok idézni még egy példát a morális deficitre az elmúlt három esztendőből, ez pedig, azt hiszem, a rendszerváltást követő legszomorúbb esemény: 2004. december 5e, a népszavazás ügye. Nem vezethető vissza anyagi okokra a népszavazási igen kor mányoldali elutasítása. Nem vezethető vissza anyagi okokra! 84 esztendővel Trianon után nyílt egy olyan lehetősége a magyarságnak, hogy a határok módosítása nélkül próbálja enyhíteni ezeket a 80 esztendős sebeket (Kovács Tibor: Miért nem fogadták el?) , pró báljon gyógyírt találni rá - és a magyar kormány, élén a miniszterelnökével és a kormánykoalíció mindkét pártja ellene kampányolt, ellene tett (Zaj, közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) , és tette ezt akkor, amikor a környezetünkben élő népek, akiket ha jlandóak és hajlamosak vagyunk időnként lenézni, ezt a lehetőséget, a kettős állampolgárság jogintézményét már régesrég megadták állampolgáraiknak; ilyenek a románok, ilyenek a horvátok, ilyenek a szlovének és ilyenek a szlovákok. (Ékes József: Lassan az ukránok is!) Említést kell tennem a demokráciadeficitről is, hiszen napjaink egyik legfelkavaróbb eseménysora a köztársasági elnök megválasztásának a kérdése, az ügye és inkább a menete. Biztosan emlékeznek rá, hogy 1990ben, amikor a rendszerváltás hajnal án még talán mindenki másképp gondolkodott a demokráciáról, ellenzék és kormányoldal meg tudott egyezni, és együtt tudott köztársasági elnököt választani. 1995ben nem volt szükség ilyen egyeztetésre, hiszen az akkori kormánykoalíció 72 százalékos többségg el bírt; aztán jött 2000, az újabb választás, amikor ellenzék és kormányoldal ugyan nem tudott kiegyezni, de a kormányoldal megválasztotta a saját jelöltjét. És 2005re oda jutottunk, hogy most már nem ellenzék és kormányoldal nem tud a köztársaságielnökj elölés ügyében megegyezni, hanem a kormánykoalíció képtelen volt erre. A kormánykoalíció teremtett olyan helyzetet, hogy a saját parlamenti többségét kihasználva, szinte kaotikus állapotokat teremtett, megtépázva a köztársasági elnöki és a házelnöki intézm ény tekintélyét. Nagyonnagyon rossz ez a trend, és nagyonnagyon lefelé megyünk! De visszatérve az elmúlt három esztendő eseménysorához, mik azok a különlegesen nagy hibák, amelyeket elkövettek? Ahogy említettem, a 320 milliárd forint arra szolgált volna, hogy a magyar vállalkozók és a magyar gazdaság szereplői jobb helyzetbe kerüljenek az európai uniós csatlakozás idejére. A pénz elfogyott, mégis lehetett volna mit tenni, hiszen a kormányzatnak számos lehetőség áll rendelkezésére, hiszen támogatáspolitiká jával és elvonáspolitikájával tud olyan helyzetet teremteni, hogy a gazdaság szereplői jobb helyzetbe kerüljenek. Ezt azért is meg kellett volna tennie, mert ők azok, akik a költségvetés bevételi oldalát valójában erősíteni tudják, és akik azoknak a kiadás oknak, amelyeket önök megtettek 2002 nyarán, a forrásait képesek lettek volna megteremteni. Emlékszem, még Csillag miniszter úr egyszer büszkén számolt be, hogy a magyar vállalkozók milyen támogatásban részesülnek, és a beszámoló arról szólt, hogy a 800 ez er magyar vállalkozóból 12 ezer kedvezményes kamatozású hitellehetőséghez jutott. Ez 1,5 százaléka a magyar vállalkozók széles tömegének. Milyen támogatási rendszer az - és természetesen a keret el is fogyott , amely mindösszesen 1,5 százalékot képes támo gatni? A kormány megtehette volna, hogy egy olyan garanciaalapot hoz létre, ami az egyébként nagyon nehéz sorban, legalábbis a banki hitelminősítések szempontjából nehéz sorban lévő vállalkozók helyzetén segít, hiszen alapvető bajuk a magyar vállalkozóknak , hogy tőkehiányban szenvednek. A tőkepiacon - ahogy az előbb Kóka miniszter úr itt mondta - rengeteg a pénz, csak nem lehet hozzáférni, mert a magyar vállalkozók legnagyobb része a hitelminősítés alapján nem hitelképes. Ha a magyar állam kis pénzen garanc iát tett volna mögéjük, akkor a hitelképességük javul, és akkor talán a piacra jutás, talán a versenyképesség esélyei is
