Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 11 (224. szám) - Mit „teljesített három év alatt a Medgyessy-Gyurcsány-kormány” című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
2913 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mit tett az elmúlt három évben a kormány? Hát nézzük! A május 11i állapot szerint 2002höz képest az első évben 2 ezer milliárddal, a második évben 2900 milliárddal, a harmadik évben pedig 3400 milliárddal, tehát a három év alatt több mint 8 ezer milliárd forinttal költött többet az állam a közszolgáltatásokra, jóléti és gazdasági feladataira. A 2002es, 2003as gyors jövedelemnövekedés ha nem is a vágyainknak megfelelő mértékben, de sokat törlesztett az előző évtized adósságából. A gazdaság versenyképességének megőrzése ugyanakkor megköveteli, hogy a jövedelmek további felzárkózásának üteme össz hangban legyen a gazdaság teljesítményének növekedésével. A szegénység mélyülésének megakadályozása érdekében a legszegényebb rétegeket érintő szociális ellátórendszer egyes elemeinek módosításával, a szolidaritás elveinek érvényre juttatásával, a legnehez ebb körülmények között élők fokozott támogatásával a szociális törvényben a következő intézkedések kerültek meghatározásra a 2004es módosulást követően. Az elmúlt években az állami támogatások legdinamikusabban növekvő eleme a lakástámogatásra fordított k iadások voltak. 2003ban 87 milliárd, 2004ben 144 milliárd forinttal több volt az állami kiadások összege, mint a 2002. évi költségvetés előirányzata. A két év alatt így több mint 200 milliárd forinttal több támogatást kaptak a lakásépítkezők. Intézkedése k sora szolgál arra, hogy a közpénzekből végre azok kapjanak segítséget - a gyermeket nevelő családok, a fiatal párok , akik enélkül nem is gondolhatnának az otthonteremtésre. A kamattámogatások igazságosabbá tétele mellett ezt szolgálta a szociálpolitika i támogatás kétszeresére növelése és megelőlegezése. Valóságos választási lehetőséggé kell tenni annak az eldöntését is, hogy egy család saját otthonában vagy bérlakásban kezdi meg önálló életét. A lakásvásárlás megkönnyítése és az elérhető árú bérlakáspia c kialakulása a foglalkoztatás növeléséhez szükséges mobilitásnak is elengedhetetlen feltétele. A lakhatás biztonságának megőrzése érdekében 2004ben vezettük be a normatív lakásfenntartási támogatást, amely a legalacsonyabb jövedelmű rétegeknél - központi szabályozás mellett és finanszírozással - garantálja a lakásfenntartási kiadásokhoz való állami hozzájárulást. A lakhatással összefüggő költségek növekedésével, elsősorban a lakossági gázárak emelésének ellensúlyozásával összefüggésben 2005. január 1jéve l a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei kedvezőbbé váltak. 2005. január 1jétől a központi költségvetés terhére a konszolidációs program keretében a magyar állam megvásárolja az OTP Bank Rt. azon régi feltételű lakáshitelszerződésbő l eredő követeléseit, amelyek törlesztésére az érintett családok szociális helyzetük miatt nem képesek. A lakáscélú hitelhátralék esetében a törvény által meghatározott 18 hónap futamidőt és a legfeljebb 200 ezer forintos támogatási összeget a szociális tö rvény 2005. április 1jével 60 hónapos futamidőre és 400 ezer forintra növelte. A fiatalok lakáskölcsönéhez állami kezességvállalást kapcsoltunk. Bizonyára emlékeznek rá, hogy a kormány megemelte a szociálpolitikai kedvezményt 2005. február 1jével, így eg y gyermek után 900 ezer forint, két gyermek után 2,4 millió forint, három gyermek után pedig 3,8 millió forint jár. Bevezettük a használt lakások vásárlására igénybe vehető úgynevezett félszocpoltámogatást, amelynek összegét nyilván mindenki pontosan tudj a. Bevezettük a lakbértámogatás intézményét, amely lehetőséget teremt a legszegényebbek részére a lakbérük 30 százalékos támogatására. Az üresen álló lakások szociális célra történő hasznosításában a kormány olyan intézkedést hozott, hogy aki a települési önkormányzat számára felajánlja az üresen álló lakását, legalább ötéves időtartamban, nem kell utána adót fizetnie. A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások nagymértékben növekedtek. Jelenleg Magyarországon 680 ezer gyermek tartozik az érintet tek körébe. Itt az úgynevezett rgyt összege 5434 forint, az emelt összegű rgyt pedig több mint 10 ezer forint. Erre a célra - hangsúlyozni szeretném, hogy 680 ezer gyermeket érint - ebben az évben közel 37 ezer millió forintot fordít a kormány. (9.30)
