Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2834 befektetők is biztonságban tudhatták megtakarításaikat. A mai nap is említett baumagos befektetőkkel épp az volt a gond, hogy sajnos nem voltak a törvényi szabályozás hatálya alatt. (10.00) Ráadásul az eltelt időszak a szabályozott hazai piacok egyik legprosperálóbb időszaka volt, bár azért meg kell jegyezni, hogy a külföldi nagybefektetők térségben, régiókban gondolkoznak, és a magyar tőkepiac felfutása is ebben a folyamatban értékelhető reálisan. A most benyújtott, T/1 5820. számú törvényjavaslat a közepesnél nagyobb módosításnak tekinthető. Gyakorlatilag három nagy egységre tagolódik a módosítás, még ha keverednek is a törvényjavaslatban a különböző egységek: a három egységből kettő jogharmonizációs követelmény, amely é rinti a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra, valamint a tájékoztatóra vonatkozó új szabályok belső joggá alakítását, míg a további módosítások nagyon heterogének, a piaci szereplők által kezdeményezett változtatásokra irányulnak. Megítélésünk szerint a 2003/6os irányelv a bennfentes kereskedelemre és a piacbefolyásolásra vonatkozóan és a 2001/34es a tájékoztatót illetően jól szolgálja a magyar tőkepiacok fejlődését. Jól végiggondolt szabályok, amelyek növelik a nyilvánosságot, javítják a fog yasztóvédelmet, és adott esetben az eddigieknél szélesebb értelemben és keményebben szankcionálják a tisztességtelen piaci magatartást, amely csak növelheti a közbizalmat a tőkepiac intézményrendszere iránt. Fontosnak tartjuk, hogy beépítésre kerül a magya r szabályozásba is az, hogy a tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet, adott esetben garanciát vállaló piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható ala kulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Kimondásra kerül az, hogy a tájékoztató a regisztrációs okmányból, az értékpapírjegyzékből és az összefoglalóból áll. A tájék oztatót valamennyi felelős személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni, ráadásul ez a felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható. Teljességgel logikus az a szabály is, hogy nem szükséges a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a felügyelet engedélye, ha azt az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága engedélyezte, és a felügyelet igazolja, hogy a tájékoztató vagy alaptájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Az irányelv nek megfelelően újraszabályozásra kerül a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás, illetve ez utóbbi új fogalomként kerül bevezetésre. A törvényjavaslat kimondja, hogy tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. A befektetési szolgáltatóna k, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónak már eleve meg kell tagadni a szerződéskötést, ha a megbízás bennfentes kereskedésről szól vagy piacbefolyásolást valósít meg. A törvényjavaslat külön definiálja az árfolyam befolyásolására alkalmas információt. Ez az egész szankcionálás alapja, ugyanis minden olyan információ befolyásolásra alkalmas, amely a befektető által nagy valószínűséggel felhasználásra kerülne befektetési döntése meghozatalakor. Rendkívül fontos szabály, hogy a bennfentes információhoz hozzáf érő személyekről nyilvántartást kell vezetni, magának a piacbefolyásolásnak a mibenlétéről pedig négy pontba szedett definíció gondoskodik. Helyénvaló és az EU szigorát jól mutatja az a szabály, hogy a bejelentésre kötelezett személyt jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. Ezzel a pozitívumok döntő részét fel is soroltam. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat összessége sajnos rengeteg jogi és tartalmi hibával küzd, azt is mondhatnám, hogy méltat lanul bántó hibákat tapasztaltunk, amely eddig nem volt megfigyelhető a pénzügyi jellegű törvényeknél: fordítási hibák, értelmetlen mondatok sora. Sajnos már a preambulumban megfogalmazott célokkal is gond van: azt sugallja ez a bevezető, hogy a közbizalma t meg kell erősíteni az értékpapírok és a származtatott termékek vonatkozásában, hiszen a bennfentes kereskedelmet és a piaci manipulációt vissza kell szorítani. Ebből az következik,
